Kató Szabolcs Ferencz

Igetanulmány az ApCsel 16,9-15 alapján

A kezdetkor, az elhíváskor még bármi megtörténhet. Még nincs ott a vérverejtékes kiszenvedés, a megkínozottak fájdalma, a mártírhalál hideg dicsősége. Itt még erő van, hatalom van, minden jól indul. Sokszor Isten elhíváskor belenyúl az övéi életébe és visszaadja nekik az emberi méltóságot. Mózesből, a szökevényből így lesz népvezér, Ámószból a pásztorból próféta, aki a királlyal veszekszik, de a juhászbojtárból is így lesz király. A kisember kitörésének és felemelkedésének története sok ilyen elhívás, ezért szeretjük olvasni és hallani. De nem ilyen az Elizeusé. Ebben a pár versben summásan sok minden benne van: az elhívás, az emberi érzések, amelyek akadályoznak, a feddés és az elmarasztalás, de azután az engedelmesség is. Derűs hangulat helyett rögtön nehéz feladatok várnak Elizeusra. Ezen az istentiszteleten megnéztük Elizeus első nehézségeit, feladatait hátha ezáltal könnyebbé lesz ez a mi nehéz keresztyén hűségünk.

Az északi országrész, Izráel nemzeti vallásának rekonstrukciója korlátokba ütközik. Az északi szövegeket déli recenziójukban vették fel az Ószövetségbe, és lépten- nyomon észrevehető egy erős polémia az izráeli vallási megnyilvánulásokkal szemben. A deuteronomista mozgalom óta minden nem Jeruzsálemben lejátszódott kultuszt illegitimnek tekintenek, és azt retrospektív beledolgozták a szövegekbe is. Azonban még így is felsejlik az eredeti vallás kontúrja.

Az istentiszteleten az első négy tanítvány elhívása került terítékre. Jézus Galileában halászokat szólít meg. Galilea egy kevert nemzetiségű, félig asszimilált közeg. Isten mégis innen hív el szolgálatára embereket. Ha szívünkre ülne a kilátástalanság társadalmi jelenségeink miatt, vigasztaljon bennünket, hogy Isten bárhonnan elhívhat tanítványokat. Az evangélium nem tan hanem életvezetés. Ezért fontos életünkkel hirdetnünk az evangéliumot, és ezáltal képviselnünk a tant. Képesség helyet készenlétre van szükség, feltétel nélküli odaadásra. Elhivatásunkban ez erősíthet bennünket, ha életünket Krisztus szolgálatába akarjuk állítani, akkor a többi majd megadatik nekünk.

Die Religion des Gebiets Israels erscheint aufgrund der erschießenen ikonographischen und archäologischen Quellen als eine Bild verehrende, polytheistische Religion. Dies wieder-spricht der traditionellen Sicht, die mit einem genuinen anikonischen Jahwismus zählt. In der Forschung sind verschiedene Erklärungsparadigmen ans Licht getreten, die immer wieder dar¬auf hinweisen, dass die Bildverehrung eine Devianz der Volksfrömmigkeit sei.

Pages

Subscribe to Kató Szabolcs Ferencz