törvény

A törvény: méltányosság. A folytatás őre. És persze alkalom az önhitt moralizálásra. Az evangélium: jó hír. A lehetetlenné vált folytatás folytatásának a jó híre. És persze alkalom az olcsó kegyelem igénylésére.

Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? A jó cselekvésének a meghatározása tehát csak az antropológia, ismeretelmélet és a vallásos hit összefüggésében válaszolható meg - helyesen vallja ezt a morálfilozófia.

A törvény: méltányosság. A folytatás őre. És persze alkalom az önhitt moralizálásra.
Az evangélium: jó hír. A lehetetlenné vált folytatás folytatásának a jó híre. És persze alkalom az olcsó kegyelem igénylésére.

Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? A jó cselekvésének a meghatározása tehát csak az antropológia, ismeretelmélet és a vallásos hit összefüggésében válaszolható meg - helyesen vallja ezt a morálfilozófia.

Ebben a tanulmányban a Gal 2,15–4,7 exegézisén keresztül kívánjuk bemutatni a törvény és a Krisztusba vetett hit közötti kapcsolatot, megkeresve azokat a pontokat, amelyek segítségünkre lehetnek e kettőről szóló bibliai tanítás dogmatikai és etikai értelmezésében, illetve alkalmazásában. Bár tudjuk, hogy a hit és törvény viszonyát nem csupán A galatákhoz írt levél tárgyalja, ugyanis ennek jelentős párhuzamai vannak például A rómaiakhoz írt levélben, e tanulmány keretében csak A galatákhoz írt levél fentebb jelzett szakaszaival van módunk foglalkozni.

A Római levél 7. fejezete körüli vita az utóbbi évtizedekben sem veszített lendületéből, sőt, hevesebben folyik, mint valaha. W. G. Kümmel 1929-ban megjelent munkája jelentős fordulatot hozott a kutatás történetében, az eltelt nyolcvanöt esztendő szakirodalma mégis azt mutatja, hogy a pillanatnyi egyensúly, az akkor körvonalazódni látszó konszenzus ellenére a kutatók mindmáig nem jutottak közös álláspontra még a legalapvetőbb kérdésekben sem. Dunn nyomán így jellemezhetjük a helyzetet: Az a mód, ahogy Pál teológiájáról gondolkodunk, nagymértékben attól függ, ahogy a Róm 7-re tekintünk.

Oldalak

Subscribe to törvény