személyesség

A megfogalmazás Klaus Winkler pasztorálpszichológustól származik, és a lelkigondozás egyik célját jelöli. Feladatunk támogatni az életnek és a hitnek személyiségspecifikus formálását, hogy a hagyományok, amelyekbe beleszülettünk és beágyazódtunk, valamint az egyéni és jelenlegi élet- és hittapasztalatok egymásra találjanak a saját, önálló és összetéveszthetetlen, az ún. személyiségspecifikus hitvallásban. Az előadás ennek lehetőségeit mutatja fel.

A holarchikus szemlélet a világot rétegzett világnak tekinti. Ez érvényes az egyházra is. Az egyének (személyek) hozzájárulnak a „csapathoz” (presbitérium, gyülekezet), a csapa a maga rendjén az egyénekből táplálkozik, és ugyanakkor hozzájárul a nagyobb egész, az egyház jóvoltához és küldetéséhez. Ezt a folyamatot mutatja be az előadás úgy, hogy az egyént és a gyülekezetet a részvételre (participácíó)  motiválja, ami hozzájárul az egyház megújulásához.

Viszonylag kevés olyan hely van a Bibliában, ahol egy-egy karizmatikus tanító közel enged önmagához, ahol a magával ragadó nagy üzenet mögött felsejlik valami abból az emberi tényezőből, amelytől végső soron a Biblia nem csupán szellemi-lelki élvezetet nyújtó aforizmák gyűjteménye, hanem valóban az élet könyve, az életszerű helyzetek könyvévé válik. Pedig ki az, akit ne érdekelne az, hogy egy-egy példaképe, tanítómestere milyen erőforrásokból táplálkozik, miben rejlik a titka annak a mély bölcsességnek és éleslátásnak, és főként következetes kitartásnak, amely az illetőt jellemzi?

Subscribe to személyesség