Kutatási projektek

Balogh Csaba · 2023

Az Ószövetség (Héber Biblia) tanulmányozásában a héber nyelv ismeretén túl az ókori Közel-Kelet szövegei jelentik a legfontosabb segítséget. Az Ószövetség egy olyan környezetben keletkezett, amely társadalmi szerkezetében és szellemvilágában számtalan módon kötődik az ókori Izrael társadalmi struktúráihoz és ideológiájához. Ezt a kötődést a bibliai szerzők olykor jelölik is, máskor pedig további kutatás szükséges ahhoz, hogy fény derüljön ezekre a párhuzamokra. Kutatásomnak távoli célja egy olyan reprezentatív szöveggyűjtemény összeállítása, amely az Ószövetség világából származó, annak megértését elősegítő kompozíciókat tartalmaz fordításban és a szükséges jegyzetanyaggal.

Balogh Csaba · 2030

Ézsaiás könyvének eredete a Kr.e. 8. századba nyúlik vissza, és ilyenképpen az Ószövetség legrégebbi szövegei közé tartozik. A Kr.e. 8. század azonban korántsem a teljes mű keletkezésének ideje. A könyv hosszú fejlődés eredményeként jött létre, és magán hordozza közel öt évszázad szerzőinek kezenyomát. A projekt célja e hosszú szerkesztéstörténet feltérképezése a kezdetektől egészen addig a pontig, ahol Ézsaiás könyve az ószövetségi kánon részévé vált.

Theodoret of Cyrus: Correspondence. vol. 3, The Library of Early Christianity (Washington D.C: The Catholic University of America Press) – Küroszi Theodorétosz levelezésének kritikai (görög és angol nyelvű) kiadása. Társszerző: John Petruccione

A téma megválasztása korábbi kutatásaim eredményeire (esszénus mozgalom, egyiptomi therapeuták és hatásuk környezetükre) épül és annak folytatása. Ugyanis Jób testamentuma egyiptomi eredetű és több tekintetben mutat hasonlóságot az Alexandria szomszédságában letelepedett esszénus therapeuták gondolkodásmódjával. Róluk Alexandriai Philón írt a De vita contemplativa című művében, amelyet korábban már magyarra fordítottam és kommentáltam (lásd: Alexandriai Philón: De vita contemplativa).

Rezi Elek · 2005

Acest proiect are ca vedere prezentarea și evaluarea problemelor socio-etice contemporane în contextul eticii și dogmaticii creștine. Temele cele mai importante abordate în cadrul acestui program sunt problemele socio-etice contemporane și răspunsurile creștine la acestea.

A kutatási program célja az, hogy a magyar gondolkodás történetébe visszahozza a 250 évvel ezelőtt született Körmöczi Jánost, aki bár fontos bölcseleti műveket magyarító eruditus filozófus, kitűnő fizikus és egyházi ember volt, szellemi öröksége jószerivel ismeretlen a Kárpát-medencében. Tiszteletre méltó erőfeszítéseket tett ugyan Hajós József az 1970-es években kiadott tanulmányaival, majd Csetri Elek közreműködésével megindult az értékes levéltári forrásokat feltáró és megszólaltató kutatómunka.

Küroszi Theodórétosz (393–460) egyházatyának A görög betegségek orvoslása című, 12 részből álló terjedelmes apologetikai munkája betekintést nyújt a keresztyén teológia és a görög filozófia ókori vitájába. Szerzőnk nem úttörő ebben a műfajban, sőt: munkája bevallottan a korábbi tanítók hagyományára épül, de nem marad le sem Alexandriai Kelemen Sztrómatája, sem Caesareai Euszebiosz Praeparatio evangelicája, sem Órigenész Kelszosz ellen írt műve mögött.

A jelenkori népi vallásosság egyik feltérképezésre váró része az az énekanyag, amit a gyülekezetek virrasztóban, a temetésen illetve esetenként a halotti torban énekelnek, de amelyek nincsenek benne a Magyar Református Énekeskönyvben. Projektünk hosszú távú célja a Romániai Református Egyház gyülekezeteinek feltérképezése a temetéshez kapcsolódó énekanyag szempontjából. A munka első része az énekeskönyvön kívüli énekek szöveg- és dallamanyagának begyűjtése és rögzítése hanghordozóra, illetve írásban. Ezzel egyrészt szeretnénk megőrizni ezt az énekanyagot.

A konfirmáció a keresztyén fiatal életében mérföldkő, amelyre a XXI. században is izgalommal és nagy reménységgel készül a képzésbe lépő. Tudja, hogy konfirmáció után lehet csak teljes jogú, Úrvacsorával élő tagja a református egyháznak. Konfirmációs oktatás évszázadok óta van, hiszen a tanítványt fel kellett készíteni a bizonyságtételre. Napjainkra azonban szükségessé vált az oktatási koncepciók és módszerek elemzése és válogatása, hogy hatékonyabban tehessünk tanítványokká fiatalokat és idősebbeket egyaránt.

Kiss Jenő · 2014

A lelkigondozás, egyrészt a teológiai antropológiában, másrészt a pszichoterápiában bekövetkezett változások, hangsúlyeltolódások következtében egyre nagyobb figyelmet szentel a létkérdésnek és az emberi lét alapvetően kapcsolati jellegének. Ezek az új dimenziók megerősítették a lelkigondozás érdeklődését egyes modern kori filozófiai nézetek iránt. E kutatás során elsősorban azt keressük, hogy hogyan segítik a lelkigondozást az ún. dialogikus gondolkodás, főleg Martin Buber párbeszéddel kapcsolatos filozófiai nézetei.

A Római levél 7. fejezete körüli vita az utóbbi évtizedekben sem veszített lendületéből, sőt, hevesebben folyik, mint valaha. W. G. Kümmel 1929-ban megjelent munkája jelentős fordulatot hozott a kutatás történetében, az eltelt nyolcvanöt esztendő szakirodalma mégis azt mutatja, hogy a pillanatnyi egyensúly, az akkor körvonalazódni látszó konszenzus ellenére a kutatók mindmáig nem jutottak közös álláspontra még a legalapvetőbb kérdésekben sem. Dunn nyomán így jellemezhetjük a helyzetet: Az a mód, ahogy Pál teológiájáról gondolkodunk, nagymértékben attól függ, ahogy a Róm 7-re tekintünk.

Ábrahám testamentuma a szép számmal fennmaradt ószövetségi testamentum-műfajt egyik darabja, s akárcsak Jób testamentuma és József és Aszeneth története az egyiptomi zsidóság keretében született. Görög szövegének két változata maradt fenn: egy hosszabb és egy rövidebb, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban egymással. A testamentumnak nincs magyar fordítása, ezért a tudományos terv elsődlegesen az irat rövid változatának magyar fordítását célozza meg, és ehhez magyarázó jegyzetek fognak kapcsolódni. A jegyzetekkel elkészülő fordítás elé bevezető tanulmány is készül.

Balogh Csaba · 2020

Jelen kutatás célja egy kritikai kommentár elkészítése Habakuk próféta könyvéhez. Ehhez a bibliai könyvhöz 1930-ban született meg az utolsó olyan magyar nyelvű magyarázat, amely érdemben foglalkozik a szöveggel. A most készülő kommentár figyelembe veszi általában a prófétai könyvekkel kapcsolatos kutatás legfontosabb eredményeit filológiai, redakciótörténeti, vallásfenomenológiai, kortörténeti, régészeti és nem utolsó sorban teológiai szempontból.

Catedra de Istorie a bisericilor a Institutului Teologic Protestant din Cluj şi Arhiva Eparhiei Reformate din Cluj a iniţiat un proiect de cercetare pentru explorarea surselor primare referitoare la trecutul bisericii reformate din Transilvania, în secolul al 17-lea şi al18-lea. Ca rezultat al acestei cooperări au fost editate 15 volume de surse primare în serialul lansat pentru acest scop intitulat Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok (EREA).

Leírás

Leírás

Vladimir Jankélévitch (1903-1985), aki 1951-től kezdve három évtizeden keresztül a párizsi Sorbonne Egyetem morálfilozófia professzora volt, személyében és gondolkodásában annak a három nagy tradíciófolyamnak az ötvözetét jeleníti meg – zsidó, görög, keresztény –, amely két évezreden keresztül meghatározta Európa szellemi identitását. Nemzedéktársaival – Emmanuel Lévinasszal, Paul Ricoeurrel és másokkal – a 20.

Leírás

Kiss Jenő · 2019

Az egyházelmélet (Kirchentheorie), ismertebb nevén ekkléziológia, a keresztyén (református) egyháztan mellett jelöli a keresztyén egyházértlmezést is a gyakorlati teológiai tudományágban. Ez az egyházértelmezés egyfelől a rendszeres teológiára, másfelől a társadalmtudományokra, főleg a szociológiára támaszkodik.

A kutatás célja a „harmadik kérdés”, tehát az interdiszciplináris történeti Jézus–kutatás szerteágazó területeinek bemutatása és kritikai értékelése. A nemzetközi helyzettel való összevetés egyértelművé teszi, hogy a történeti Jézus-kutatás feltűnően alulképviselt mind a magyar tudományos életben, mind a magyar olvasók irányában. Míg az elmúlt évtizedekben a kérdés tőlünk nyugatabbra, főként angolszász nyelvterületen egyik legtermékenyebb és legvirágzóbb tudományos területté nőtte ki magát, addig nálunk a kérdést csak elvétve képviselte néhány szerző.

Jakab levele hagyományosan az újszövetségi hét "katolikus levelek" körébe tartozik. Különös értékéhez tartozik, hogy szerzője Jakab az igaz, akit a hagyomány helyenkét "az Úr testvérének" vagy "az Úr rokonának" nevez, mint aki Jeruzsálem első püspöke. A kutatási projekt távlati célja Jakab levelének kritikai újrafordítása és egy teljes körű kommentár elkészítése.

A kutatás célja egy evangéliumi csodaelbeszéléseket feldolgozó tanulmánykötet elkészítése.

A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítványa tervbe vette a Klaus Berger és Carsten Colpe által összeállított „Religionsgeschichtliches Textbuch zum Neuen Testament” (Göttingen–Zürich: Vandenhoek & Ruprecht 1987) vallástörténeti szöveggyűjtemény magyar nyelvre való fordítását. Klaus Berger és Carsten Colpe 1700 antik idézetet rendelt az Újszövetség szövegéhez, 700 hosszabb latin, görög, héber, arám, kopt és szír párhuzamot közölt német fordításban, de ezek mellett még számos felirat, illetve töredék német fordítását is.

Az 1916-ban született Nagy István Erdély egyik kiemelkedő lelkipásztora volt. Teológiai szemlélete azoknak a kolozsvári professzoroknak hatása alatt formálódott, akik már az 1920-as évek derekától a dialeikateológia szellemében oktattak a Kolozsvári Teológiai Fakultáson. Bázeli ösztöndíjasként Karl Bart, Eduard Thurneysen, Vischer Wilhelm Eduard, Ernst Stehelin, Oscar Cullmann, Karl Ludwig Schmidt előadásait és a kiemelkedő igehirdető, Walter Lüthi prédikációit hallgathatta, akiknek hatása meghatározta teológiai látásmódját és gyülekezeti szolgálatát.

A kutatás a református egyházkerületek kátéoktatásának megújítását tűzte ki célul, több lépésben. Az első lépésben holland kollegáinkkal együtt meghatároztuk a megújítás teológiai - elvi alapjait, utána az újrafogalmazott tartalmakat, majd magukat az óraterveket alkotjuk meg a teológiai hallgatókkal együtt. A kutatásban a holland HOE (HULP OOST EUROPA alapítvány), a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a két Egyházkerület lelkészi kara működik együtt.

A kutatás azokat a paraliturgikus elemeket gyüjtötte össze a teljesség igénye nélkül, amelyek a református egyházi temetési szertartásokhoz kötődnek. Az egyház elfogadott liturgiájához képest évszázadok óta él népünk körében a virrasztó és a tor rítusa, melynek többé kevésbé meghatározott liturgiája van magyar nyelvterületen. Az egyházi temetési szolgálathoz is kapcsolódnak, nem az egyház által előírt szokások.

Balogh Csaba · 2017

A vallás és erőszak kapcsolatának kérdése a kortárs diskurzus gyakori témája. A probléma különösképpen a 2001. szeptember 11 támadások kapcsán erősödött fel. Nem véletlen, hogy a vallás és erőszak kapcsolata mindenekelőtt az iszlám és erőszak kapcsolatára fókuszál.

Az elmúlt közel száz évben bár lassan bekerült a prédikációkutatás az egyház- és irodalomtörténeti érdeklődés körébe, a kutatások jó része felekezet- és forrásfüggő volt. Így annak ellenére, hogy az 1960-as évektől az Unitárius Egyház történetének kutatása is fellendült, az unitárius prédikációtörténet kutatása stagnált. Jelen vállalkozás célja, hogy kiváltsa az elavult és részleges unitárius prédikációtörténeteket, és egy nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is fontos és időszerű problémákkal foglalkozó új prédikációtörténetet nyújtson az érdeklődő szakmai közegnek. Ezt elősegítendő a tervezett kiadványok angol nyelvű fejezettel és összefoglalóval fognak megjelenni. Emellett célja, hogy a projektben tervezett workshop és konferenciák eredményét mintegy melléktermékként hozzácsatolja tanulmánykötet formájában ehhez az anyaghoz. Utolsóként pedig két kötetet prezentáljon a 16. és 17. századi unitárius prédikációirodalom anyagából. Dávid Ferenc unitárius püspök 1569-ben nyomtatában megjelent prédikációgyűjteményét, valamint egy válogatást a korabeli unitárius prédikációirodalom javából, így Hunyadi Demeter, Enyedi György, Thordai János, Homoródszentmártoni Kovács János, Polgári András, Várfalvai Pálfi Zsigmond és további neves és névtelen szerzők munkáiból.

Az unitárius egyháztörténet szakaszainak, az egyháztörténeti folyamatok mélyebb összefüggéseinek feltárásában és megértésében fontos szerepet játszik a kultuszkutatás eszköztára (elsősorban Dávid Ferenc, de ugyanakkor az unitárius egyháztörténet nagyjai vonatkozásában is), de ugyanígy segítséget nyújt az unitárius hittantörténet és a kegyességi- és prédikációirodalom kutatása, illetve az eszmék korabeli terjesztésében elengedhetetlenül fontos unitárius nyomdák és termékeik történetének feltárása is.

Kiss Jenő · 2022

A posztmodern fogalma összetett jelenségre utal, amely kiterjed az élet legtöbb területére. Ez a jelenség inkább burkoltan van jelen a világunkban, hatásait főként közvetett módon fejti ki. Emiatt elsősorban nem egészként, hanem elemeiben ragadható meg.

Kiss Jenő · 2018

Friedrich Schleiermacher pozitív tudományként határozta meg a teológia tudományát, mert elsősorban egy konkrét egyházi feladat határozza meg annak célját és tartalmát. A cél és a tartalom eléggé egyértelmű a prédikálás és a katekézis feladata esetén - a feladat természetéből fakadóan -, de kevésbé egyértelmű a lelkigondozás vonatkozásában. Ugyanis ez az egyházi feladat - szintén természeténél fogva - nagyon sokrétű és sokszínű.

A homiletikai irodalom tanulmányozása abban segít, hogy általa egyrészt jobban megérthessük, milyen alapokon áll egyházi prédikálásunk, illetve, hogy nagynevű elődeink munkásságának megismerése szüntelen önvizsgálatra késztessen: mi magunk hol állunk, hogyan tudnánk nyomdokaikba lépve gazdagítani a ránk hagyományozott örökséget?

Pál teológiájának különböző aspektusai ma is nagy érdeklődésre tartanak számot az Újszövetség kutatóinak körében. Az eredmények azt mutatják, hogy az elért konszenzus ellenére számos probléma nem jutott nyugvópontra. Ez a megállapítás nemcsak a részletkérdésekre igaz, hanem a páli teológia meghatározó, nagy fejezeteire is. A folyamatos kutatás ezért nem csupán ajánlott, hanem szükségszerű. Az átfogó tanulmányok vagy bizonyos részletkérdések tisztázása megtermékenyítő hatást gyakorolhat a mélyebb és jobb megértésre.

A Jézus csodatételeiről szóló elbeszélések különös szerepet töltenek be az evangéliumi beszámolók sorában. Nemcsak Jézus rendkívüli hatalmát példázzák, hanem beágyazódva az evangéliumok elbeszélő menetébe mély teológiai értelmet is hordoznak. E kutatási program keretében azt vizsgáljuk, hogy miként alakítja és mélyíti el a csodaelbeszélések értelmét az a szövegkörnyezet, amelybe az evangélisták behelyezték. A kutatás eredményeit külön tanulmányokban tesszük közzé.

Vajon milyen háttere van a Lukács evangéliuma által lejegyzett születéstörténetnek? Miért fontos Lukács számára Augustus császár uralkodásának megemlítése és az angyali örömhír leírása. Van-e formai kapcsolat az ''evangélium'' és a császárkultuszban használt ''örömüzenet'' között? Mennyire követik, vagy képesek követni a fordítások az angyalkórus Lk 2,14-ben lejegyzett énekének formáját és tartalmát?

Az Újszövetség kifejezetten a hitre jutott felnőttek megkereszteléséről beszél és egyetlen helyén sem olvasunk kimondottan arról, hogy meg kell keresztelni a kisgyermekeket; megemlíti azonban, hogy a ház urának megkeresztelkedésekor az egész háznép részesült a keresztségben. Így az újszövetségi iratok alapján nem lehet egyértelműen cáfolni vagy pedig igazolni az ősegyház gyermekkeresztség‐gyakorlatát.

„Lukács evangéliumot írt a szó igazi értelmében: örömhírt Jézus Krisztusról” – írja Prőhle Károly a Lukács evangéliumához írt kommentárjának bevezetésében. Ezt juttatja kifejezésre e jól megszerkesztett evangélium első két fejezetének himnikus részei, közöttük az angyalok hatalmas seregének éneke is, akik még félelmetesebbek, mint az evangéliumot meghirdető angyal, viszont nem ítéletet végrehajtó hadként, hanem a mennyei istentisztelet kórusaként dicsőítik Isten, aki békességet teremt a földön.

„A teljes Írás Istentől ihletett” – olvassuk a 2Tim 3,16-ban az Újszövetség summás megfogalmazott tanítását a Szentírás inspiráltságáról (lásd még 2Pt 1,20-21), s ez olyan hittétel, amelyet nemcsak a keresztyénség vallott, hanem Isten ószövetségi népe is. De miként jutott ez kifejezésre az ószövetség történeti elbeszéléseiben, a prófétai elhívástörténetekben, az íróprófétáknál vagy éppen a Septuaginta fordítása kapcsán, a qumráni közösségben, Josephus és Philón könyveiben, a rabbinikus irodalomban és az egyházatyák írásaiban?

Az ókori szövegek tudományos magyarázata, exegézise számos holt nyelv ismeretét, a vonatkozó kortörténeti háttér beható átlátását és az elemzett szöveg más szövegekkel való irodalmi kapcsolatainak felismerését feltételezi. Ez nem egyszerű feladat az a modern olvasó számára. Az első lépés az akkor és ott üzenetének, azaz az elsődleges címzetteknek szóló mondanivaló lehető legtényszerűbb feltárása és megfogalmazása.

Hós könyve az ún. klasszikus próféták sorába tartozik. Témáit tekintve a Baál tisztelet, az asszír fenyegetés és a társadalmi kritika jut hangsúlyos szerephez. A 8. századi rétegek rekonstrukcióját a folyamatos továbbírások nehezítik. A projekt a legújabb irodalomtörténeti modellek fényében, Hós könyvét a Tizenkét kispróféta összefüggő redakciós folyamatainak fényében kívánja rétegeire bontani, és koronként meghatározni a változó mondanivalót. Ezen túlmenően a 8. századi alapréteg feltárása is fő cél, amelyből kiindulva Izráel történelmének egy korai szakaszába kaphatunk bepillantást.

A nagyvárosi gyülekezetszervezés és -menedzsment megköveteli egy átfogó kommunikációs stratégia meglétét. Ez a terület meglehetősen kevés figyelmet kap a magyar egyházi irodalomban. A kutatás célja egy ilyen modell kidolgozása.

Ebben az időszakban a tanszék az erre jelentkező, a kutatásban részt vevő hallgatókkal együtt azt vizsgálja, hogy a hit, a hitvallásosság és az identitás-identitásfejlődés hogyan határozzák meg kölcsönösen egymást.

Mindig aktuális egy képzés modern kihívásokhoz történő újragondolása. Ez alól a teológiai képzés sem kivétel. Egy megalapozott tanmenet pedig csak a kimenet felől fejtheti vissza azokat a kompetenciákat, amelyeket a képzésben kialakítani szeretne. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az Egyház, annak lelkipásztorai kell megfogalmazzák, milyen készségek elégségesek, és milyen új területen lenne szükségük támogatásra. Ennek felmérésére a szociológia módszertana ad eszközöket. Szükség van tehát egy szakszerű felmérésre e téren.

Az Erdélyi Református Egyházban 1850 előtt szolgált lelkipásztorok és tanítók életrajzának felkutatása.

Tizenöt jelentős európai protestáns teológus művei erdélyi könyvtárakban fellehető példányainak feltérképezése, katalógusba rendezése.

Kiss Jenő · 2023

Az egyes teológiai diszciplínákban erősen jelen van az interdiszciplinritás. Ennek oka, hogy a teológiai tudományágak rá vannak utalva a társtudományok ismereteire. A teológiai és nem-teológiai diszciplinák markáns jelenléte az egyes teológiai diszciplínák oktatásában egyfelől színessé, másfelől szerteágazóvá teszi az adott szaktárgyat. Ugyanakkor megnehezíti a teológiai diszciplínák közötti összefüggések kidomborítását.
A kutatás célja felmutatni, hogy melyik az a tudás-mélységet mind a teológiai mind a nem-teológiai diszciplínák esetében, amely segíti a lelkipásztorképzést.

Tódor Csaba · 2023

A Domus Alapítvány Egyházi Pályázatra nyújtottam be egy kutatási tervet az Erdélyben és Magyarországon élő egyháztagok egyházi kötődése az istenképek felmérése és értelmezése tárgyában.

Ezt a kutatást egy korábbi személyes kutatás kiterjesztéseként végezzük a negyedéves hallgatókkal, akik részesültek liturgikai képzésben és kutatási szakterületüknek a liturgia és paraliturgia határterületét választják. A Romániai Református Egyház Istentiszteleti Rendtartása tartalmaz kötött liturgiákat, melyek elhangzanak az emberélet fordulóin: kereszteléskor, konfirmáláskor, esketéskor, temetéskor.