Bevezetés az Újszövetségbe I

A Bevezetés az Újszövetségbe a Biblia fiatalabb iratgyűjteményének történeti kérdéseivel foglalkozó teológiai szaktudomány. Vizsgálja az egyes könyvek keletkezésének körülményeit, gyűjteménnyé formálódásuk és áthagyományozásuk módját. Az újszövetségi iratok összegyűjtésével és áthagyományozásával foglalkozó szakágat általános bevezetésnek, a keletkezésük körülményeivel foglalkozó szakágat pedig speciális bevezetésnek (vagy bevezetéstannak) is szokás nevezni. E kettős felosztás mellett elterjedt egy hármas felosztás is, mivel az általános bevezetés körébe tartozó kérdések önálló szaktárgyként kezelhetők: a kánontörténet az iratok összegyűjtésének történeti áttekintését nyújtja, a szövegtörténet az iratok áthagyományozásának sajátos kérdéseit tárgyalja.

A speciális bevezetés a 27 kanonikus könyv irodalomtörténeti kérdéseit tekinti át: a szerző, a címzettek, a mű megírásának helye, ideje, körülményei, indítékai, irodalmi egysége és szerkezeti felépítése áll az érdeklődős középpontjában. A Bevezetés az Újszövetségbe szaktárgy keretében a klasszikus értelemben vett speciális bevezetés kiegészül az egyes könyvek részletes tartalmi ismertetésével (bibliaismeret). A gondolatmenet, illetve okfejtés irányának felvázolásával és az iratok jellegzetes témáinak és motívumainak bemutatásával lehetőség nyílik az ismeretanyag hatékony és strukturált formában történő közvetítésére, a megértés szempontjából nehezebb helyek megvilágítására, az alapvető összefüggések feltárására és a legfontosabb teológiai gondolatok kifejtésére, a jellegzetes irodalmi formák tudatosítására, valamint a megértés szempontjából nélkülözhetetlen történeti, vallási, szellemi, kulturális és társadalmi háttér megvilágítására.

A Bevezetés az Újszövetségbe I tantárgy keretében bemutatjuk a szinoptikus hagyomány kialakulásának feltételeit és körülményeit, ismertetjük a szinoptikus kérdés lényegét és megoldási kísérleteit. Tárgyaljuk a szinoptikus evangéliumok irodalomtörténeti problémáit (szerző, címzettek, a mű megírásának helye, ideje, körülményei, indítékai, irodalmi egysége és szerkezeti felépítése), főbb tartalmi egységeit, jellegzetes irodalmi formáit, valamint teológiai témáit és motívumait, törekedve egy átfogó szemlélet kialakítására.

A történeti és tárgyi ismeretek birtokában a bevezetéstan felkészíti a hallgatót az újszövetségi exegézis és teológia művelésére.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A hallgató átlátja a szinoptikus hagyomány formálódásával, hagyományozásával és az evangéliumok írásba foglalásával kapcsolatos történeti kérdések lényegét, megismeri a szinoptikus probléma megoldására kidolgozott elméleteket, felfedezi a két-forrás elmélet használhatóságát és korlátait a szinoptikus kérdés magyarázatában. Ismeri a három első evangélium irodalomtörténeti kérdéseit, képes különbséget tenni tények (evidenciák) és feltételezések (hipotézisek) között, érvelni tud a különböző tudományos álláspontok (elméletek) mellett, felismerve a mögöttük meghúzódó elvi megfontolásokat. Ismeri az egyes iratok főbb tartalmi egységeit, irodalmi formáit, teológiai témáit és motívumait, az evangéliumi elbeszélések legfontosabb szervező elveit, és képes azokat szabatosan és szakszerűen bemutatni.

Általános kompetenciák

A hallgató gyakorlatra tesz szert a Biblia értő olvasásában, tárgyi ismerete egyre bővül, teológiai szemlélete fokozatosan alakul és csiszolódik, ítéletalkotása tárgyszerűbbé, pontosabbá és megbízhatóbbá válik, rendszerező és integráló képessége nő.

Óraszerkezet

  1. Az újszövetségi tudományok rendszere és helye a teológiai tudományok sorában. Az Újszövetségi bevezetés, mint történeti-teológiai diszciplína. A szaktárgy történetének vázlatos ismertetése.

    Olvasmány:

    • Budai Gergely, Herczeg Pál: Az Újszövetség története, 7-10 (4)
    • Balla Péter: Az újszövetségi iratok története, 17-30 (14)
    • Pecsuk Otto: Bibliaismereti kézikönyv, 405-452 (48)
  2. Az evangélium fogalma. A Jézusról (szavairól és tetteiről) szóló hagyomány kialakulása, továbbítása, írásba foglalása. A szinoptikus kérdés és a megoldására tett kísérletek. A két-forrás elmélet erőssége és gyenge pontjai.

    Olvasmány:

    • Budai Gergely, Herczeg Pál: Az Újszövetség története, 95-105 (11)
    • Balla Péter: Az újszövetségi iratok története, 106-122 (17)
    • Pecsuk Otto: Bibliaismereti kézikönyv, 405-452 (48)
  3. Keresztelő János és Jézus fellépése, valamint Jézus beszédei Márk szerint

    Olvasmány:

    • Pecsuk Otto: Bibliaismereti kézikönyv, 475-485 (11)
    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1157-1164 (8) 1177-1179 (3)
  4. Jézus földi életútja: a hatalommal jelenlévő és szenvedő Emberfia. A messiási titok motívumai a Márk szerinti evangéliumban.

    Olvasmány:

    • Pecsuk Otto: Bibliaismereti kézikönyv, 475-485 (11)
    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1164-1178 (15)
    • Budai Gergely, Herczeg Pál: Az Újszövetség története, 110-112 (3)
  5. Szenvedés- és feltámadás történetek a szinoptikusok szerint

    Olvasmány:

    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1182-1187 (6) 1148-1155 (8) 1240-1248 (9)
  6. A Márk szerinti evangélium bevezetéstani kérdései

    Olvasmány:

    • Budai Gergely, Herczeg Pál: Az Újszövetség története, 106-113 (8)
    • Balla Péter: Az újszövetségi iratok története, 135-144 (10)
  7. Előtörténetek a Máté szerinti evangéliumban

    Olvasmány:

    • Pecsuk Otto: Bibliaismereti kézikönyv, 453-474 (22)
    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1105-1110 (6)
  8. A Hegyi beszéd, a nagy példázatfejezet és Máté példázatai.

    Olvasmány:

    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1110-1117 (8) 1126-1128 (3)
  9. Jézus tanítványi közössége és ellenfelei Máté beszédegységeiben

    Olvasmány:

    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1120-1122 (3) 1134-1136 (3) 1142-1145 (4)
  10. A Máté szerinti evangélium bevezetéstani kérdései

    Olvasmány:

    • Budai Gergely, Herczeg Pál: Az Újszövetség története, 113-120 (8)
    • Balla Péter: Az újszövetségi iratok története, 123-134 (12)
  11. Előtörténetek a Lukács szerinti evangéliumban (Lk 1–4)

    Olvasmány:

    • Pecsuk Otto: Bibliaismereti kézikönyv, 486-498 (13)
    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1188-1201 (14)
  12. Társadalmi érzékenység a Lukács szerinti evangéliumban

    Olvasmány:

    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1201-1234 (34)
  13. Jézus tanítványai és az idők jelei. Életvitel és eszkatológia Lukácsnál

    Olvasmány:

    • A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága: Biblia - Magyarázó jegyzetekkel, 1201-1235 (35)
  14. A Lukács szerinti evangélium bevezetéstani kérdései

    Olvasmány:

    • Budai Gergely, Herczeg Pál: Az Újszövetség története, 120-127 (8)
    • Balla Péter: Az újszövetségi iratok története, 145-151 (7)

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 40 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 10 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 20 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 2 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 72 óra/szemeszter.
  • Összesen: 100 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

A hallgató írásbeli részletvizsgákon és szóbeli záróvizsgán ad számot ismereteiről és a kialakult készségekről.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmánykötet

Forráskiadvány