Homiletika I

Az első féléves előadások elhelyezik a homiletikát a gyakorlati teológia tudományában, hogy elősegítsék a hallgatók teológiai tájékozódását. Ezt követően teológiailag megalapozzák az igehirdetést mint egyedi és helyettesíthetetlen egyházi szolgálatot, hogy erősítsék a hallgatókban igehirdetői szolgálatuk jelentőségének tudatát. Majd a prédikálás három alaptényezői közül részletesen tárgyalják a gyülekezet és a lelkipásztor szerepét a prédikálásban. Rámutatnak arra, hogy az istentisztelet előkészítésében elengedhetetlen a gyülekezet általános és speciális elemzése, valamint arra, hogy mennyire fontos és milyen szerepet tölt be a lelkipásztor önreflexiója az igehirdetés összefüggésében.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A hallgató tudatában van az igehirdetés sajátosságának és látja a homiletika tudománya és a többi gyakorlati teológiai diszciplína közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat. Szilárdan meg van győződve afelől, hogy az prédikálás az evangélium közlésének egyedi formája. Képes arra, hogy ekléziasztikai elemzés által megfelelő képet alakítson ki általában az igehallgató gyülekezetekről, és speciálisan arról a gyülekezetről, amelyben szolgálni fog. Az elemzés eredményeképpen számol az igehallgató gyülekezettel az istentisztelet előkészítése során. Képes arra, hogy meglássa, milyen összefüggés áll fenn az egyénisége és személyisége, valamint a prédikálás között.

Általános kompetenciák

A hallgató elsajátítja a beszédírás módszertanát, amely segíti őt a prédikáció megalkotásában és megírásában. A hallgató elsajátítja a nyilvános megszólalással kapcsolatos ismereteket, amelyek segítik őt abban, hogy szabadon megnyilvánuljon, valamint, hogy érzékelje és figyelembe vegye azt a közösséget, amelyhez szól.

Óraszerkezet

  1. A homiletika mint teológiai diszciplína

    A teológiai hallgatók megismerkednek a homiletikával mint a teológia tudomány egyik ágával: a homiletika nevével, feladatával és a gyakorlati teológiában elfoglalt helyével. Betekintést nyernek e tudományág sajátosságaiba és módszertanába, valamint a homiletikai kutatás aktuális helyzetébe.

    Olvasmány:

    • Nagy István: Homiletika NI, 3-15 (13)
    • Fekete Károly: Homiletika FK, 5-8 (4)
    • Boross Géza: Homiletika BG, 11-22 (12)
  2. A prédikálás története

    Az óra felvázolja a prédikálás történetét, rávilágít a nagyobb egyháztörténeti korszakok teológiai hátterére és annak a prédikálásra gyakorolt hatására.

    Olvasmány:

    • Stott, John R. W.: Hiszek az igehirdetésben, 11-42 (32)
    • Grözinger, Albrecht: Homiletik, 45-78 (34)
    • Boross Géza: Homiletika BG, 207-229 (23)
  3. A prédikálás teológiai alapjai (III.): A prédikálás isteni és emberi oldala

    Az óra az II. Helvét Hitvallás közismert "Predicatio verbi Dei est verbum Dei" megállapítása alapján kifejti, hogy milyen kapcsolat áll fenn a prédikáció és a kijelentés között. Ezt követően körülírja a prédikálás isteni és emberi oldalát valamint a kettő közötti viszonyt.

    Olvasmány:

    • Nagy István: Homiletika NI, 16-26 (11)
    • Boross Géza: Homiletika BG, 47-51 (5)
  4. A prédikáció mint az istentisztelet része

    Az előadás meghatározza az istentiszteletet mint az Isten és az ember találkozásának a helyét, majd kifejti, hogy hogyan szolgálja a prédikáció ezt a találkozást. Ugyanakkor rávilágít a prédikáció és az istentisztelet kapcsolatára, a prédikáció istentiszteleti beágyazottságára.

    Olvasmány:

    • Nagy István: Homiletika NI, 47-52 (6)
    • Dingemans, G. D. J.: Als hoorder onder de hoorders. Hermeneutische homiletiek, 43-44 (2)
    • Boross Géza: Homiletika BG, 39-42 (4)
    • Engemann, Wilfried: Einführung in die Homiletik, 326-359 (34)
  5. Az igehirdetés mint az evangélium kommunikálása szóval és jellel

    Az előadás kifejti az Ersnt Langetól származó "az evangélium kommunikálása" fogalmát, majd rámutat a beszédben hirdetett és a jeggyel ábrázolt ige sajátosságaira, valamint a közöttünk fennálló viszonyra.

    Olvasmány:

    • Boross Géza: Homiletika BG, 35-39 (5)
    • Nagy István: Homiletika NI, 36-46 (11)
    • Domsgen, Michael, Schröder, Bernd: Kommunikation des Evangeliums Leitbegriff der Praktischen Theologie, 15-32 (18)
  6. A prédikálás teológiai alapjai (II.): A prédikálás célja

    Az előadás kifejti, hogy hogyan szolgálja az prédikálás a megtérést, a hitépítést, a bátorítást és a tanbeli eligazodást.

    Olvasmány:

    • Nagy István: Homiletika NI, 97-100 (4)
    • Dingemans, G. D. J.: Als hoorder onder de hoorders. Hermeneutische homiletiek, 27-29 (3)
  7. A gyülekezet mint a homiletikai hármas (triász) alapvető eleme (I.): Ki a prédikáció hallgatója? - Teológiai megközelítés

    Az előadás felmutatja az istentiszteleten részt vevő gyülekezet sokszínűségét és sokrétűségét, valamint e sokszínűség és sokrétűség szerepét az istentisztelet előkészítésében.

    Olvasmány:

    • Grözinger, Albrecht: Homiletik, 99-121 (23)
    • Nagy István: Homiletika NI, 110-113 (4)
    • Dingemans, G. D. J.: Als hoorder onder de hoorders. Hermeneutische homiletiek, 58-65 (8)
    • Engemann, Wilfried: Einführung in die Homiletik, 255-293 (39)
  8. A gyülekezet mint a homiletikai hármas (triász) alapvető eleme (II.): Kik a prédikáció hallgatói? - Szociológiai és szociálpszichológiai megközelítés

    Az előadás rámutat arra, hogy hogyan segít a szociológiai és a szociálpszichológiai megragadni a hallgatók külső és belső valóságát.

    Olvasmány:

    • Oskamp, Paul, Geel, Rudolf: Gut predigen. Ein Grundkurs., 95-115 (21)
    • Nagy István: Homiletika NI, 113-115 (3)
    • Dingemans, G. D. J.: Als hoorder onder de hoorders. Hermeneutische homiletiek, 51-58 (8)
  9. Az igehirdető mint a homiletikai hármas (triász) alapvető eleme (I.): Az igehirdető szerepe a prédikálásban mint teológiai kérdés

    Az előadás rámutat a XIX. és X. századi gyakorlati teológiai irodalom alapján arra, hogy milyen szerepet szántak az igehirdetőnek mint alanynak a prédikálásban.

    Olvasmány:

    • Nagy István: Homiletika NI, 101-102 (2)
    • Engemann, Wilfried: Einführung in die Homiletik, 14-38 (25)
    • Grözinger, Albrecht: Homiletik, 122-136 (15)
    • Boross Géza: Homiletika BG, 51-62 (12)
  10. Az igehirdető mint a homiletikai hármas (triász) alapvető eleme (II.): Az átgondolatlan elfogultáság (reflektálatlan szubujektivizmus) szerepe és megnyilvánulása a prédikálásban

    Az előadás körülírja az átgondolatlan, nem tudatosított elfogultság fogalmát és felmutatja, hogy az hogyan nyilvánul meg a prédikáció nyelvezetében, tartalmában és szerkezetében.

    Olvasmány:

    • Kiss Jenő: Hármasban Isten színe előtt. Az ige, az igehirdető és az igehallgató gyülekezet, 13-15 (3) 39-41 (3) 67-69 (3) 97-98 (2) 123-124 (2)
    • Engemann, Wilfried: Einführung in die Homiletik, 14-37 (24)
    • Grözinger, Albrecht: Homiletik, 123-135 (13)
  11. Az igehirdető mint a homiletikai hármas (triász) alapvető eleme (III.): Az átgondolt, tudatos személyesség (reflektált szubjektivitás) szerepe és megnyilvánulása a prédikálásban - személyi kompetencia mint homiletikai kategória

    Az előadás körülírja az átgondolt, tudatos személyesség (reflektált szubjektivitás) fogalmát és felmutatja, hogy annak milyen jelentősége van a prédikálásban, illetve, hogy hogyan nyilvánul meg a prédikációban. A hallgatók megismerkednek a személyi kompetencia fogalmával és annak különböző vetületeivel.

    Olvasmány:

    • Kiss Jenő: Hármasban Isten színe előtt. Az ige, az igehirdető és az igehallgató gyülekezet, 28-29 (2) 56-57 (2) 87-89 (3) 113-114 (2) 136-137 (2)
    • Stott, John R. W.: Hiszek az igehirdetésben, 244-312 (69)
    • Engemann, Wilfried: Einführung in die Homiletik, 34-61 (28)
  12. A prédikálás teológiai alapjai (I.): A prédikálás bolondsága

    Az előadás leírja a prédikálással kapcsolatos korunkbeli kifogásokat és elemzi azokat teológiai szempontok alapján. Ezt követően felmutatja a prédikáció egyedi médium jellegét és alátámasztja ezzel annak szükségszerűségét.

    Olvasmány:

    • Dingemans, G. D. J.: Als hoorder onder de hoorders. Hermeneutische homiletiek, 21-29 (9)
    • Stott, John R. W.: Hiszek az igehirdetésben, 43-82 (40)
  13. Az igehirdető mint a homiletikai hármas (triász) alapvető eleme (III.): Az átgondolt, tudatos személyesség (reflektált szubjektivitás) szerepe és megnyilvánulása a prédikálásban - kommunikatív kompetencia mint homiletikai kategória

    Az előadás körülírja az átgondolt, tudatos személyesség (reflektált szubjektivitás) fogalmát és felmutatja, hogy annak milyen jelentősége van a prédikálásban, illetve, hogy hogyan nyilvánul meg a prédikációban. A hallgatók megismerkednek a kommunikatív kompetencia fogalmával és annak különböző vetületeivel.

    Olvasmány:

    • Engemann, Wilfried: Einführung in die Homiletik, 61-87 (27)
    • Stott, John R. W.: Hiszek az igehirdetésben, 244-312 (69)

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 75 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 0 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 0 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 0 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 75 óra/szemeszter.
  • Összesen: 103 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

A prédikálás elméleténnek ismeretét vizsgálja jól körülhatárolt kérdések segítségével.

Bibliográfia

Könyv