Tantárgyak

Benkő Timea · Kredit 1 · Szem 2 | 4 | 6 · Tavaszi

Az egyházi ének és himnológia órák anyagát az érvényben levő egyházi énekeskönyv énekanyaga képezi. A tantárgy célja, hogy a hallgatók tanuljanak meg helyesen énekelni, sajátítsák el az érvényben lévő egyházi énekeskönyv énekanyagát, és legyenek tisztában a gyülekezeti éneklés lényegével és annak istentiszteleti szerepével.

Benkő Timea · Kredit 1 · Szem 2 | 4 | 6 · Tavaszi

Az egyházi ének és himnológia órák anyagát az érvényben levő egyházi énekeskönyv énekanyaga képezi. A tantárgy célja, hogy a hallgatók tanuljanak meg helyesen énekelni, sajátítsák el az érvényben lévő egyházi énekeskönyv énekanyagát, és legyenek tisztában a gyülekezeti éneklés lényegével és annak istentiszteleti szerepével.

Benkő Timea · Kredit 1 · Szem 3 · Őszi

A hallgató szert tesz általános formatani ismeretekre, megismerkedik a legjelentősebb zenei formákkal és műfajokkal, azok szerkezeti jellemzőivel, sajátosságaival. A harmónium órákon kapott útmutatás segítségével, a hallgató megtanul önállóan leolvasni harmóniumon/orgonán egy dallamot, eljátszani három- négyszólamú könnyebb korálokat.

Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi

Az Egyházzene II a protestáns himnolgógia fontosabb kérdéseivel foglalkozik. A hallgatók megismerkednek az egyházzene bibliai alapjaival, a reformátoroknak a gyülekezeti éneklésről és zenélésről vallott tanításával, az énekeskönyvek történetével, a jelentősebb énekszerzők életével és munkásságával. A harmónium órákon kapott útmutatás segítségével, a hallgató tudjon önállóan leolvasni harmóniumon/orgonán egy dallamot, tudjon eljátszani három- négyszólamú könnyebb korálokat.

Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 5 · Őszi

Az Egyházzenetörténet I betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a kezdetektől a reformáció koráig. A hallgatók megismerkednek az egyházzene bibliai alapjaival, az ókori görög zenének a keresztény zenére gyakorolt hatásával, a gregorian énekkel, majd a különböző korszakok egyházzenéjének jellemzőivel és kiemelkedő képviselőivel.

Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 6 · Tavaszi

Az Egyházzenetörténet II betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a reformációtól a 20. századig. A hallgatók megismerkednek a reformáció egyházainak az egyházi zenéhez való viszonyulásával, a különböző korszakok protestáns egyházzenéjének jellemzőivel és kiemelkedő képviselőivel.

Visky Sándor Béla · Kredit 2 · Szem 3 · Őszi

A hallgatónak ismernie kell a Heidelbergi Káté szövegét, érzékelnie kell annak patrisztikus és középkori hátterét, világosan kell látnia a 16. századi katolicizmussal szemben folytatott polémia lényegét, valamint a különböző protestáns irányok egymáshoz viszonyított azonosságát és különbözőségét. Lényeges továbbá, hogy a hallgató képes legyen e hitvallást az igehirdetést szabályzó normaként alkalmazni - természetesen a Szentírás általi "jobbra tanítás" lehetőségének nyitottságában.

Rezi Elek · Kredit 3 · Szem 2 · Őszi

A tantárgy célja az unitárius hitelvek kifejtése, magyarázata, igazolása, bizonyítása a Ferencz József-féle Unitárius Káté alapján. Azokat a hitelvi kérdéseket alapozza meg, amelyek egyrészt az unitárius identitástudat jellemzői, másrészt a keresztény dogmatika szerves részét képezik. A bevezetésben a következő témaköröket tárgyaljuk: a vallás fogalma, a Biblia, a kereszténység, Dávid Ferenc, (az Unitrárius Egyház megalapítója), a hitvallás.

Visky Sándor Béla · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi

A hallgatónak ismernie kell a Heidelbergi Káté szövegét, érzékelnie kell annak patrisztikus és középkori hátterét, világosan kell látnia a 16. századi katolicizmussal szemben folytatott polémia lényegét, valamint a különböző protestáns irányok egymáshoz viszonyított azonosságát és különbözőségét. Lényeges továbbá, hogy a hallgató képes legyen e hitvallást az igehirdetést szabályzó normaként alkalmazni - természetesen a Szentírás általi "jobbra tanítás" lehetőségének nyitottságában.

Kovács Sándor · Kredit 2 · Szem 1 · Őszi
BS10U · Enciklopédia

A tantárgy bevezetést nyújt a keresztény teológia hagyományos szakdiszciplínák világába. Bemutatja a teológia szakcsoportjait és azok főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti azokat. A tárgy célja olyan általános teológiai ismeretek átadása, amelyekre a hallgatók építeni tudnak tanulmányaik során.

Pásztori-Kupán István · Kredit 4 · Szem 5 · Őszi

A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. Az első félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás első négy évszázadának, pontosabban az I–II.

Pásztori-Kupán István · Kredit 3 · Szem 6 · Tavaszi

A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. A második félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás negyediktől a nyolcadik századig terjedő korszakának, pontosabban az III–VII.

Pásztori-Kupán István · Kredit 5 · Szem 7 · Őszi
BS41 · Dogmatika I

Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.

Pásztori-Kupán István · Kredit 5 · Szem 8 · Tavaszi
BS42 · Dogmatika II

Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.

Rezi Elek · Kredit 4 · Szem 5 | 7 · Őszi

Az emberi cselekedetek mozgatórugója, motiváló ereje mélyen az emberi gondolkodásban gyökerezik. Egy helyzethez való viszonyulást nem csupán maga a helyzet alakít, hanem a döntés egy gondolkodásmód, egy világkép, egy életfelfogás hatására születik meg. A hallgatót a társadalom számtalan olyan kihívás elé állítja, amelyben a döntés csupán a keresztény hagyomány átfogó ismerete révén lehetséges. Az Unitárius etika I tárgy célja az erkölcstan alapfogalmainak tisztázása.

Rezi Elek · Kredit 6 · Szem 6 | 8 · Tavaszi

Az Unitárius etika II tárgy folytatja a bioetikai kérdések tárgyalását, majd áttekinti az erkölcsi felelősség kérdésköreit. A kurzus rendjén olyan problémák tisztázására kerül sor, mint a szabad akarat, a lelkiismeret, az erények, a kötelesség (felebarátaink, Isten és egyház) kérdése. Szociáletikai vonatkozásban a tárgy foglalkozik a családi élettel, a munka teológiai értelmével és értékével, a teremtett világ védelmével, a társadalmi élettel (állam, hazaszeretet, stb.) kapcsolatos etikai kérdésekkel. A cél az egyház értékrendjének bemutatása napjaink erkölcsi kérdéseit illetően. A keresztény értékek és a társadalom iránti felelősség hangsúlyozása révén a hallgató elmélyítheti vallásos hitét, lelki életét.

Pásztori-Kupán István · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi

A tantárgy célja, hogy megismertesse, és lehetőség szerint megkedveltesse a teológusokkal az ókori bölcseletet. Így nem csupán összefoglaló jellegű bemutatásokat tartalmaz – melyeket a szerző jórészt másoktól, a műfajban jártasabbaktól kölcsönzött –, hanem arra is törekszik, hogy példákkal, idézetekkel és szövegrészletekkel szolgálja a régi bölcselők közvetlenebb megismerését.

Rezi Elek · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi

A kurzus áttekinti az európai filózófia történetét a reneszánsz korától napjainkig, és rávilágít a filozófia kereszténységben és napjaink társadalmában betöltött helyére és szerepére.

Balogh Csaba · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi

Az Ószövetségi teológia tárgy általános célja az, hogy megpróbálja keretbe foglalni a tartalmilag oly szerteágazó Ószövetséget, és rávilágítson azokra a referencia-pontokra, amelyek a későbbi hagyományozás folyamán a zsidóság és a keresztyénség révén az emberiség kulturális közkincsévé váltak. Az Ószövetségi teológia I tárgy sajátos célkitűzése az, hogy bemutassa a korábbi ószövetségi-teológiai rendszerezési kísérleteket (tudománytörténeti áttekintés), majd ezek után rátér az ószövetségi istenképekre. A fókuszban a monoteizmus, a mitologikus nyelvezet és az istenábrázolás kérdése áll.

Balogh Csaba · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi

A kurzus célja az, hogy rávilágítson az Ószövetség néhány jelentősebb tematikájára, amelyek mind ebben a kanonikus gyűjteményben, mind pedig a későbbi judaizmusban és keresztyénségben kiemelt jelentőségűek. Az Ószövetség főbb teológiai irányvonalainak átfogó felvázolása után, a kurzus olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik, mint a szentség, bűn-büntetés-bűnbocsánat, áldás, nemzeti teológia, univerzalizmus és partikularizmus. A kurzus külön figyelmet szentel annak, hogy ezek az ószövetségi koncepciók hogyan alakítják a későbbi zsidóság hitét, hogyan vannak jelen az Újszövetségben, illetve a keresztyén teológiában.

Oldalak