A gyakorlat három tevékenységből tevődik össze: ismeret-integrációs gyakorlat, legációs prédikációk elsajátítása, legációs élmények és tapasztalatok feldolgozása, illetve teológiai reflexió.
1. Ismeret-integrációs gyakorlat. Elkezdődik az a folyamat, melynek fő célkitűzése az, hogy a hallgatók meglássák a megszerzett teológiai ismeretek gyakorlati használhatóságának a lehetőségeit. A cél tehát, az integrációs készség alakítása.
A kezdődő legációs gyakorlatokra való tekintettel, szószéki gyakorlatokra kerül sor. Ezek prédikáció-választásból, prédikáció-elsajátításból, az istentiszteleti rend (liturgia) összeállításából, istentiszteleti imádság-írásból, és a szószéki gyakorlatból állnak össze. A szolgálatok csoportos kiértékelése és megbeszélése rendjén, jó lehetőség nyílik a hallgatók igehallgatási kultúrájának az alakítására, valamint a kifejezőkészségük javítására.
Az alábbiakban azoknak a graduáloknak vagy graduál jellegű énekeskönyveknek bemutatására vállalkozom, amelyeknek nyomai másodlagos forrásokban, jegyzőkönyvekben, leltárakban maradtak fenn, és általuk azt a folyamatot próbálom megláttatni, amely során az egyházközségek áttértek az óprotestáns liturgia és a graduál használatáról a strofikus gyülekezeti énekek és a népénekeskönyvek használatára. Az áttekintés korántsem teljes, már csak azért sem, mert az egyházi iratanyagok folyamatos feldolgozása újabb adatokat hozhat még elő.
Jónás története ma is erőteljesen hat a képzelőerőre, a főszereplő ellentmondásos jelleme pedig kiváló azonosulási lehetőséget kínál a mai olvasó számára is, s talán éppen ez a magyarázata annak, hogy a próféta történetét azok is ismerik, akik nem különösképpen ismerik a Bibliát, azonban üzenetét még akkor is megértik, ha nem vallják magukénak a keresztyén értékrendet.
A lelkigondozás olyan keresztyén hiten alapuló segítségnyújtás, a lelkigondozástan (pojmenika) pedig olyan gyakorlati teológiai diszciplína, amely a Szentírásban gyökerezik, de amelynek tartalmát és gyakorlatát a Szentírás nem írja körül pontosan. Így adódik az a kérdés, hogy ez a viszonylag fiatal teológiai tudományág és annak gyakorlata, a lelkigondozás milyen ismérvek segítségével határozhatja meg önmagát.
Ebben a dolgozatban azokat az unitárius homiletikai kiadványokat mutatom be röviden, amelyek 1861 és 1918 között jelentek meg. Elsősorban prédikációkról és az ezeket összesítő gyűjteményekről lesz szó. Ezek nyomtatásban jelentek meg az erdélyi és magyarországi unitáriusok kiadásában. Szándékom pedig az, hogy ezek által bepillantást nyerjünk a kiválasztott korszak történéseibe, de nemcsak az egyháztörténeti jelentőségűekbe, hanem az azokat előidéző szellemi-lelki tevékenységekbe is.
A homiletikai gyakorlat óráknak a célkitűzése az, hogy a hallgatók a megszerzett elméleti tudást gyakorlatba is tudják ültetni. Az adott félév tematikájának körbejárása után, a hallgatók imákat és prédikációkat írnak, és azt a kollégák és a tanár jelenlétében előadják. A hallgatók és a tanár a prédikációkról véleményt alkotnak, azokat közösen kiértékelik.
A homiletikai gyakorlat óráknak a célkitűzése az, hogy a hallgatók a megszerzett elméleti tudást gyakorlatba is tudják ültetni. Az adott félév tematikájának körbejárása után, a hallgatók imákat és prédikációkat írnak, és azt a kollégák és a tanár jelenlétében előadják. A hallgatók és a tanár a prédikációkról véleményt alkotnak, azokat közösen kiértékelik.
