Systematic Theology

A cikkemben arra a kérdésre kívántam választ keresni hogy vajon mi jellemzi az embert mi és hogyan befolyásolja emberképünk alakulását. Az elmúlt századokban határozott változás következett be abban ahogyan az emberek egymásról gondolkodnak és egymáshoz viszonyulnak. Mindezek nagyban hozzájárultak az emberkép alakulásához és sok új kutatáshoz vezettek amelyek megcáfolják azt hogy csak az erős maradhat fenn. Ezek a kutatások azt húzzák alá hogy az ember alapvetően együttműködésre hivatott lény.

Hogyan válhatunk érzékennyé a segítő hivatás jelenkori problémáira mire van szükség a hatékony segítő háló kiépítéséhez? Vizsgálódásom tárgya hogy hogyan befolyásolhatja a transzgenerációs delegáltság a társadalmi igény és presztízs a digitális kor a segítő kapcsolatokat. Milyen változásokat hoz a segítő hivatások területén módszereiben az etikai gondolkodásban a különböző társadalmi szereplők közötti párbeszédben? Fókuszban a hiteles segítő valósága az emberkép körüli tisztánlátás és az etikai gondolkodás valamint a fogalmak tisztázása és a helyén kezelése.

Ebben az írásban igyekszünk feltárni a földművelés és a hagyományos falusi életmód teológiai dimenzióit. A legföldibb foglalkozásnak több köze van az éghez mint gondolnánk. A földet művelni és őrizni a lehető legemberibb dolog ugyanakkor Isten egyik első parancsának teljesítése. A teremtett világhoz való viszonyunk összefügg az Alkotó iránti kapcsolatunkkal. A föld élete és egészsége elválaszthatatlan a mi életünktől és egészségünktől.

Tanulmányom két tudásterület a természettudomány és a teológia alapvető különbségeit vizsgálja. Közismert tény hogy a természettudomány empirikus megfigyelésen és kísérleteken alapszik míg a teológia a hitre és a kinyilatkoztatásra támaszkodik. A természettudományos ismeretek értelemmel ellenőrizhetőek a teológiai igazságokat viszont hittel elfogadjuk vagy logikusan kikövetkeztethetjük így ezen igazságok nem mindig ellenőrizhetőek empirikusan.

Jelen tanulmányban a szükségszerűség és esetlegesség fogalmait elemzem. Duns Scotus filozófiai teológiájának kontextusában keresem a kapcsolópontokat a harmadik évezred multikulturalitásával. A kapcsolatiság teológiai megalapozásnak a lehetőségét keresem az isteni akarat és szabadság abszolút végtelenségében egyrészt másrészt az emberi szabadság és akarat kontingenciájának a feszültségében. Ebben a feszültségben Isten kommunikál személyessége és önkinyilatkoztatása révén. Jézus központi szerepe az ember számára nem kontingens az egyház önmagában kontingens.

A kötet a II. Tavaszy-napok előadásait tartalmazza, számszerint huszonegyet, széles skálájú tematikai sokszínűségben.

Pages

Subscribe to Systematic Theology