Újszövetségi exegézis módszertan
A Biblia az Egyház könyve. Ebből az iratgyűjteményből meríti mindazt az ismeretet, amely feltétlenül szükséges hitének megéléséhez és életvitelének kialakításához. Különösen a protestantizmus hangsúlyozza a Biblia egyedüli tekintélyét a keresztyén hit és élet minden területén. Ezért a Biblia két nagy iratgyűjteményének, az Ó- és Újszövetségnek a tanulmányozása a bennük foglalt üzenet megértése érdekében elsőrendű feladat. Ez azonban lehetetlen az iratok elmélyült, szakszerű, rendszeres és módszeres tanulmányozása nélkül. A bibliai szövegek megértésével az exegézis foglalkozik, s ennek a foglalatosságnak a művelésére készít fel az exegézis, más szóval az írásmagyarázat módszertana.
Az ó- és újszövetségi írásmagyarázat művelésében sok hasonlóság fedezhető fel, de lényeges eltérések is mutatkoznak. Mindenekelőtt a két nagy iratgyűjtemény nyelve tér el egymástól alapvetően. Komoly különbség mutatkozhat azonban a nem nyelvi természetű módszertani lépések alkalmazásánál vagy alkalmazhatóságánál is. Mert például, amíg az ószövetségi iratokban fellelhető hagyományanyag jó része hosszú évszázadokra vezethető vissza, és nem egy közülük bonyolult átörökítési folyamat, s így állandó változás és alakulás után került be a bibliai szövegbe, az újszövetségi írásmagyarázat legfeljebb néhány évtizedes hagyománnyal és igen rövid, többnyire alig megragadható hagyományozási folyamattal számol. A nyelvi, és az általános írásfejtő szabályok alkalmazásában és alkalmazhatóságában megmutatkozó különbségek miatt az újszövetségi írásmagyarázat művelésére az e célra kidolgozott metodika elsajátítása után lehet csak felelősséggel vállalkozni.
A bibliai szövegre ugyanolyan módszertani lépéseket alkalmazunk, mint bármilyen profán írásműre. Vizsgáljuk a szöveg hitelességét (megbízhatóságát), nyelvi sajátosságait, irodalmi jellegét és formáját, a szöveggé szerveződés előzményeit, feltételeit és körülményeit, a megírást befolyásoló, alakító tényezőket azzal a céllal, hogy megállapíthassuk, mit jelenthetett és milyen üzenetet közvetített keletkezésének idején kora olvasójának. Eközben természetesen szem előtt kell tartanunk az iratok kifejezetten teológiai tartalmát.
Célok
Az újszövetségi exegézis módszertan bemutatja azokat a lépéseket, amelyek segítségével közelebb jutunk egy meghatározott újszövetségi szöveg értelméhez. Felsorakoztatja azt a gazdag eszköztárt, amely nélkül nem lehet elvégezni a megértésre irányuló részfeladatokat: az alapszöveg legmegbízhatóbb dokumentumait, s a megértésüket szolgáló segédeszközöket, úgymint szótárakat, lexikonokat, nyelvtanokat, kommentárokat, monográfiákat és tanulmányokat. Felvázolja a részeredmények tárgyalásának, értékelésének és egységes szemléletbe rendezésének módozatait.
Kompetenciák
Sajátos kompetenciák
A hallgató ismeri a Nestle–Aland Görög Újszövetség (27., ill. 28. kiadás) kritikai szövegének és apparátusátnak jelrendszerét, képes értékelni a felsorakoztatott adatokat és következtetéseket levonni a kritikai szöveg szövegállományára nézve. Használja a különböző szókönyveket és nyelvtanokat, felismeri és értékeli a szöveg nyelvtani, szerkezeti, jelentésbeli és műfaji sajátosságait. Ismeri a legrangosabb kommentársorozatok rendszerét, segítségükkel képes feltérképezi a szöveg különféle problémáit és átlátni a megoldási javaslatok közti feszültségeket; ismeretei alapján érvelni tud az egyik vagy másik megoldási javaslat mellett. Kutatásának részeredményeit képes rendszeresen és módszeresen bemutatni, értékelni és összegezni.Általános kompetenciák
A hallgató képes egy megadott szövegegység elemzését önállóan és szakszerűen elvégezni.Óraszerkezet
-
Az újszövetségi exegézis módszertan tárgya, feltételei, eszközei, módszerei
-
A szöveg behatárolása, szerkezete, beágyazottsága
-
A szöveg megállapítása: külső kritériumok (kéziratok, olvasatok, szövegtípusok; kvantitatív vagy kvalitatív értékelés)
-
A szöveg megállapítása: belső kritériumok (másolási és lényegi valószínűség)
-
A szöveg nyelvi sajátosságai: nyelvtani elemzés
-
A szavak jelentése: jelentéstani problémák (elsődleges és másodlagos jelentés, szintagmák, a jelentés kontextuális meghatározottsága, fogalom- és motívumtörténet)
-
Szövegtípusok: érvelő és elbeszélő szövegek
-
Irodalmi műfaj és irodalmi forma (a Sitz im Leben kérdése)
-
A szövegben fellelhető hagyományanyag
-
Forráskritika és szerkesztéskritika
-
Szinoptikus egybevetés
-
A történelmi, kulturális, vallási, társadalmi kontextus tanulmányozása
-
Kommentárok és szakirodalom (monográfiák, tanulmányok) használata
-
A dolgozat elkészítésének szempontjai
Időbeosztás
Heti oktatási idő
- 2 óra/hét (Kurzus: 1 | Szeminárium: 1 | Gyakorlat: 0)
- 28 óra/szemeszter (Kurzus: 14 | Szeminárium: 14 | Gyakorlat: 0)
Szorgalmi idő
- A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 20 óra/szemeszter.
- További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 20 óra/szemeszter.
- Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 30 óra/szemeszter.
- Személyre szabott konzultáció: 2 óra/szemeszter.
- Szorgalmi idő összesen: 72 óra/szemeszter.
- Összesen: 100 óra/szemeszter.
Vizsgáztatás
A hallgató óráról-órása írásbeli részdolgozatot készít a választott vagy kijelölt textus alapján a tanult módszertani lépés(ek) begyakorlására. Előre elkészített rend szerint minden hallgató bemutatja egyik részdolgozatát. Minden bemutatást rövid értékelő megbeszélés követ. A szakirodalom útmutatásai, valamint a részdolgozatok értékelésekor kapott további eligazítás alapján minden hallgató dolgozatba foglalja össze a megadott szakaszról szóló elemzést. A dolgozatból ki kell derülnie, hogy a hallgató valóban szert tett azokra a készségekre, amelyek alapján képes önállóan elvégezni egy újszövetségi szövegrész exegézisét. A dolgozat terjedelme 4000/5000 szó.