Egyházzenetörténet I

Az Egyházzenetörténet I betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a kezdetektől a reformáció koráig. A hallgatók megismerkednek az egyházzene bibliai alapjaival, az ókori görög zenének a keresztény zenére gyakorolt hatásával, a gregorian énekkel, majd a különböző korszakok egyházzenéjének jellemzőivel és kiemelkedő képviselőivel.
A történeti adatok elsajátítása mellett, a hallgatók megismerik az egyházzene, a liturgikus zene különböző műfajainak és formáinak célszerű, liturgikus használati módjait, lehetőségeit. Az órák anyaga hozzájárul az általános műveltség bővítéséhez, az esztétikai érzék és a zenei ízlés fejlesztéséhez.

Kompetenciák

Ismeret

- a hallgató ismeri a zene helyét és szerepét az ókori kultúrák vallásaiban (ókori Egyiptom, Mezopotámia, a görögök és rómaiak zenéje)
- ismeri a keresztény ének és zene bibliai hátterét (ének és zene a Szentírásban)
- ismeri a keresztény istentiszteleti zene kialakulását és fejlődését az ókortól a reformáció koráig
- ismeri a keleti kereszténység liturgia-családjait valamint a nyugati kereszténység liturgia-családjait
- ismerti Nagy Gergely pápa szerepét a középkori nyugati egyházzene alakulásában
- ismeri a gregorián ének sajátosságát, műfajait, a gregorián notáció alapjait, valamint a gregorián gyökerű énekeket a mai protestáns énekeskönyveinkben
- ismeri a többszólamúság alakulását a nyugati liturgiában
- ismeri a reformátorok tanítását a zenéről, gyülekezeti énekről, többszólamú és a hangszeres zenéről

Képességek

- a hallgató képes összegezni a zene és kultusz kapcsolatát
- képes megfogalmazni a kersztény egyházzene bibliai alapjait
- képes megfogalmazni, hogy mi a zene helye és szerepe az egyes liturgia-koncepciók istentiszteletein
- képes felsorolni a gregorián ének jellegzetességeit, annak teológiáját, sajátos műfajait, valamint képes megkülönböztetni a gregorián notációt a modern európai zenei notációtól
- képes összegezni a reformáció tanainak lényegét az egyházzenére nézve
- A hallgató képes tájékozódni a különböző korszakok egyházzenéjében.

Felelősségvállalás és autonómia

- az órákon hallgatott hangzó anyagra támaszkodva a hallgató képes felismerni különböző korok és kultúrák liturgikus éneklési és zsoltáréneklési módját (ókori zsidó, kopt-, szír-, jemeni- stb. keresztények zsoltáréneklése, gregorián zsoltártónusok, gregorián énekek, genfi zsoltárok, Luther-zsoltárparafrázisok)
- képes egy-egy témáról összefoglaló ismertetőt összeállítani, arról bemutatót tartani
- képes a zene teológiai értékelését aktualizálni (hogyan érvényesül Luther/Kálvin tanítása a mai istentiszteleti zene különböző műfajaiban)

Óraszerkezet

  1. Bevezetés az egyházzene történetébe

    Közelező olvasmány

    • Dickson, Andrew-Wilson: Fejezetek a kereszténység zenéjéből, 6-12 (7)
    • Benkő András: Mondjatok dicséretet!, 69-69 (1)
  2. Az ókori görög zenekultúra

    Kulcsfogalmak: ókori görög zeneelmélet, hangsorok, a zene lényege, filozófiája

    Közelező olvasmány

    • Benkő András: Mondjatok dicséretet!, 70-71 (2)
  3. A keresztyén zene kialakulása.

    Kulcsfogalmak: bibliai ének, cantica, himnusz, házi éneklés, regionális liturgiák, viva voce-módszer.

    Közelező olvasmány

    • Dickson, Andrew-Wilson: Fejezetek a kereszténység zenéjéből, 22-27 (6)
    • Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. , 42-49 (8)
    • Benkő András: Mondjatok dicséretet!, 12-14 (3) 72-74 (3)
  4. A bizánci keresztyénség zenéje

    Kulcsfogalmak: az ortodox egyházak zenéje, az örmény, szír, a kopt és az etióp egyházak zenéje

    Közelező olvasmány

    • Dickson, Andrew-Wilson: Fejezetek a kereszténység zenéjéből, 161-183 (23)
  5. Nagy Gergely pápa liturgiai reformja. A gregorián zene kialakulása, elterjedése.

    Kulcsfogalmak: regionális liturgiák, kódex, hangsúlyozás-prozódia, neuma.

    Közelező olvasmány

    • Dickson, Andrew-Wilson: Fejezetek a kereszténység zenéjéből, 28-50 (23)
    • Benkő András: Mondjatok dicséretet!, 14-16 (3)
  6. Gregorián műfajok. A mise és a zsolozsma énekei.

    Kulcsfogalmak: recitáció, sillabikus ének, melizma, cantus planus, tónus, modus.

    Közelező olvasmány

    • Dickson, Andrew-Wilson: Fejezetek a kereszténység zenéjéből, 28-51 (24)
    • Benkő András: Mondjatok dicséretet!, 72-74 (3)
  7. A többszólamúság kialakulása.

    Kulcsfogalmak: Organum, cantus firmus, notáció, szolmizáció.

    Közelező olvasmány

    • Dickson, Andrew-Wilson: Fejezetek a kereszténység zenéjéből, 51-57 (7)
    • Benkő András: Mondjatok dicséretet!, 75-75 (1)
    • Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. , 89-94 (6)
  8. A lovagi dalkultúra.

    Kulcsfogalmak: etikett, trubadur, trouvere, Minnesang, mesterdalnok, BAR-forma.

    Közelező olvasmány

    • Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. , 72-88 (17)
  9. Ars antiqua és ars nova

    Kulcsfogalmak: Notre-Damei iskola, motetta, conductus, izoritmikus.

    Közelező olvasmány

    • Benkő András: Mondjatok dicséretet!, 76-77 (2)
    • Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. , 96-138 (43)
  10. A reneszánsz zene általános bemutatása

    Kulcsfogalmak: humanizmus, á capella, musica reservata, parafrázis, paródia

    Közelező olvasmány

    • Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. , 139-182 (44)
    • Benkő András: Mondjatok dicséretet!, 78-85 (8)
  11. Vokális és hangszeres műfajok a reneszánsz művészetben.

    Kulcsfogalmak: madrigál, tabulatúra, L’homme armé mise.

    Közelező olvasmány

    • Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. , 183-202 (20)
  12. Palestrina élete és műve

    Kulcsfogalmak: kánon-mise, tenor-mise, parafrázis-mise, motetta, madrigál, tridenti zsinat.

    Közelező olvasmány

    • Dickson, Andrew-Wilson: Fejezetek a kereszténység zenéjéből, 85-94 (10)
    • Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. , 227-252 (26)
  13. A reformáció és a zene

    Kulcsfogalmak: gyülekezeti ének, egyházi népének, protestáns korál, zsoltárpasrafrázis, service, anthem, collegium musicum

    Közelező olvasmány

    • Dickson, Andrew-Wilson: Fejezetek a kereszténység zenéjéből, 59-74 (16)
    • Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. , 203-208 (6)
  14. Ismétlés

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 0 | Szeminárium: 2 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 0 | Szeminárium: 28 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 14 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 0 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 16 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 4 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 34 óra/szemeszter.
  • Összesen: 62 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

Minden hallgató elkészít egy-egy óra anyagához kapcsolódó rövid 15 perces ismertetőt, melyet a szaktanárnak az órát megelőző napon eljuttat, és az órán bemutat. Félév folyamán folyamatos ellenőrzés a kiadott irodalomból és az órai jegyzet anyagából.