Sándor Béla Visky

În perioada 2010-2013 susnumitul în calitate de doctorand desfăşoară activitate didactică şi lucrează la un proiect de cercetare cu scopul realizării unei teze de doctorat în domeniul filosofiei la Universitatea Babeş-Bolyai, Facultatea de Istorie şi Filosofie, Catedra de Istorie Antică şi Medievală. Titlul lucrării: Memorie şi uitare, justeţe şi împăcare în filosofia franceză contemporană (E. Lévinas, J. Derrida, P. Ricoeur, V. Jankélévitch).

The goal of this course is to familiarise students with the particular dogmas and practices of historical churches, denominations and small fellowships, whose adherents we encounter on a daily basis.

A tárgy célja a hallgatók megismertetése azoknak a történelmi egyházaknak, továbbá felekezeteknek és kis közösségeknek a sajátos tanításával, valamint egyházi-gyülekezeti gyakorlatával, akiknek a híveivel nap mint nap találkozuk.

Cercetarea din perioada 2006-2009 se concentrează asupra subiectului Logoterapia în concepţia fondatorului Viktor E. Frankl - perspective teologice. Cercetarea conceptului de logoterapie este un proiect par exellence interdisciplinar, cuprinzînd domeniile teologiei, filozofiei, psihologiei şi psihoterapiei. Fondatorul celei de al treilea şcoli vieneze în psihoterapie după Freud si Adler, Frankl dezvoltă o metodă psihoterapeutică originală şi eficientă.

Az apologetika a teológiának az az ága, mely racionális érvekkel kívánja igazolni a keresztyén hit relevanciáját. Folyamatosan keresi a hagyományos keresztyén tanítás, valamint a kortárs gondolkodás közös nevezőjét és ennek nyelvi formáit, hogy így tegye érthetővé a beavatatlanok számára is a kijelentés valóságát. Így példáula II-III. századi apologéták hitvédő írásaikban messzemenően használták a görög filozófia fogalmait, és meggyőző érvekkel igyekeztek kimutatni a korabeli pogány vallásosság tarthatatlanságát.

Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? A jó cselekvésének a meghatározása tehát csak az antropológia, ismeretelmélet és a vallásos hit összefüggésében válaszolható meg - helyesen vallja ezt a morálfilozófia.

Pages

Subscribe to Sándor Béla Visky