György Papp

Az előadás első felében azt szeretnénk megvizsgálni, hogy Szentírás milyen közlést kifejező igékkel írja körül a hit megvallásának folyamatát, ezeket milyen szövegösszefüggésbe és élethelyzetbe ágyazza bele, illetve hogy ez milyen teológiai következményekkel jár. Ez a vizsgálódás hozzájárulhat ahhoz, hogy a hitvallást mint műfajt pontosabban tudjuk körülírni és elhatárolni más szövegtípusoktól. Az előadás másik fele arra keresi a választ, hogy milyen bibliai gyökerük van azoknak a kifejezéseknek, amelyek az ókeresztyén teológiai irodalomban jelölték a hitvallás fogalmát.

A kötet tanulmányai nagyobb részben a 2017-es, Sárospatakon megtartott patrisztikai konferencián elhangzott előadások továbbgondolt, szerkesztett változatai. A kötet első nagyobb egysége azokat az írásokat tartalmazza, amelyek a konferencia kiírásához szorosabban kapcsolódtak; a második részben pedig olyan tanulmányok helyezkednek el, amelyek nem, vagy csak alig érintik témájuk kora újkori hatását.

Bábel folyói mellett: ott ültünk, [és] sírtunk is a Sionra való visszaemlékezésünkkor.
Az ott lévő [part menti] fákra: felakasztottuk lantjainkat.
Elfogóink ugyanis ének szavait kérték tőlünk ott, gúnyolóink pedig örömöt: „énekeljetek nekünk a Sion-énekből!”
Hogyan énekelhetnénk az Örökkévaló énekét, az idegenség földjén?

Ha elfelejtelek Jeruzsálem, elfelejt [engem] az én jobb kezem.
Nyelvem a szájpadomhoz tapad, ha nem emlékezem meg rólad, ha nem emelem föl Jeruzsálemet örömöm fejévé.

A 2019. március 3-án tartott
akadémiai istentisztelet rendje:

1. Előfohász
2. Apostoli köszöntés
3. Ének: 136,1-4.10-11.
4. Bibliaolvasás: ApCsel 2,37-47 (felolvassa Nagy Dávid),
ApCsel 5,1-14 (felolvassa Földvári Debora)

Az Egyetlen vigasztalásom címmel megjelent áhítatos könyvet a Heidelbergi Káté alapján az egyházmegye 36 lelkipásztora írta. E kiadványt a reformáció 500. évfordulójára szánták, amivel nem emléket állítanak, hanem megerősítik a hitet, hogy Isten megújuló kegyelme velünk van. A kötetet Veress László marosszentkirályi lelkész mutatta be.

E kommentár elolvasása nem csak Kálvint – az írásmagyarázat szerzőjét – hozza közelebb az olvasóhoz, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy isten- és önismeretünket gyarapítva úgy számláljuk napjainkat, hogy közben bölcs szívhez jussunk. Kálvin szerint ugyanis gyakorlatilag ez a kettős ismeret jelenti az igazi bölcsességet.

Dolgozatunk elsődleges célkitűzése feltérképezni és csokorba gyűjteni, hogyan írtak a görög nyelven alkotó késő ókori egyháztörténészek a hunokról. A Kr.u. IV. század utolsó harmadától (370. körül jelentek meg ugyanis a hunok Európában) az V. század második harmadának végéig terjedő időszakban a hunok fontos politikai tényezőként voltak jelen a Római birodalom történetében.

Ez a publikáció néhány pillanatképet kíván felvillantani az antiókhiai incidens (Gal 2,11-14) értelmezéstörténetéből, illetve néhány filológiai és teológiai szempontot felmutatni az igeszakasz mai értelmezéséhez.

Pages

Subscribe to György Papp