Prédikációk

2018

Kató Szabolcs Ferencz · 1 Királyok 19:19–21
Kolozsvár · 2018-11-18 ·

A kezdetkor, az elhíváskor még bármi megtörténhet. Még nincs ott a vérverejtékes kiszenvedés, a megkínozottak fájdalma, a mártírhalál hideg dicsősége. Itt még erő van, hatalom van, minden jól indul. Sokszor Isten elhíváskor belenyúl az övéi életébe és visszaadja nekik az emberi méltóságot. Mózesből, a szökevényből így lesz népvezér, Ámószból a pásztorból próféta, aki a királlyal veszekszik, de a juhászbojtárból is így lesz király. A kisember kitörésének és felemelkedésének története sok ilyen elhívás, ezért szeretjük olvasni és hallani. De nem ilyen az Elizeusé. Ebben a pár versben summásan sok minden benne van: az elhívás, az emberi érzések, amelyek akadályoznak, a feddés és az elmarasztalás, de azután az engedelmesség is. Derűs hangulat helyett rögtön nehéz feladatok várnak Elizeusra. Ezen az istentiszteleten megnéztük Elizeus első nehézségeit, feladatait hátha ezáltal könnyebbé lesz ez a mi nehéz keresztyén hűségünk.

Kató Szabolcs Ferencz · Mk 1:16–20
Kolozsvár · 2018-10-28 ·

Az istentiszteleten az első négy tanítvány elhívása került terítékre. Jézus Galileában halászokat szólít meg. Galilea egy kevert nemzetiségű, félig asszimilált közeg. Isten mégis innen hív el szolgálatára embereket. Ha szívünkre ülne a kilátástalanság társadalmi jelenségeink miatt, vigasztaljon bennünket, hogy Isten bárhonnan elhívhat tanítványokat. Az evangélium nem tan hanem életvezetés. Ezért fontos életünkkel hirdetnünk az evangéliumot, és ezáltal képviselnünk a tant. Képesség helyet készenlétre van szükség, feltétel nélküli odaadásra. Elhivatásunkban ez erősíthet bennünket, ha életünket Krisztus szolgálatába akarjuk állítani, akkor a többi majd megadatik nekünk.