Újszövetségi exegézis I (Válogatás a szinoptikus evangéliumok és a levélirodalom szövegeiből)

• Bevezető: az exegézis fogalma, célja és helye a teológiai tudományok rendszerében.
• Elhívástörténet I – Lévi elhívása (Mt 9,9–13).Szövegkritikai kérdések; a perikópa kontextusa és szerkezete; az elhívástörténet mint elbeszélő műfaj jellemzői.
• Elhívástörténet II – Lévi elhívása (Mt 9,9–13). Hagyománytörténeti és szerkesztéstörténeti szempontok; a perikópa teológiai üzenete.
• Példázat I – A királyi menyegző (Mt 22,1–14). A példázat mint műfaj sajátosságai; a szövegegység kontextusa és szerkezete.
• Példázat II – A királyi menyegző (Mt 22,1–14). Hagyománytörténeti kérdések (vö. Lk 14,15–24); a példázat teológiai és eszkatológiai üzenete.
• Csodaelbeszélés I – A naini ifjú feltámasztása (Lk 7,11–17). A csodaelbeszélés mint műfaj jellemzői; a perikópa kontextusa és szerkezete.
• Csodaelbeszélés II – A naini ifjú feltámasztása (Lk 7,11–17). Hagyománytörténeti háttér és a lukácsi teológia sajátosságai; a csoda teológiai üzenete.
• Levélirodalom I: karizmakatalógus (1Kor 12,1–11) – szövegbehatárolás. A páli levél mint irodalmi forma; a katalógus-szövegek jellemzői; a szövegegység kontextusa és szerkezete.
• Levélirodalom II: karizmakatalógus (1Kor 12,1–11) – nyelvi-retorikai elemzés. Nyelvi és retorikai megfigyelések; az érvelési ív feltérképezése.
• Levélirodalom III: karizmakatalógus (1Kor 12,1–11) – teológiai értelmezés. A karizmák teológiája; gyülekezeti problémák a szövegrész hátterében..
• Levélirodalom IV: házirend (1Pt 3,1–7) – szövegbehatárolás. A házirend (Haustafel) mint irodalmi forma az antik és az újszövetségi irodalomban; a szövegegység kontextusa és szerkezete.
• Levélirodalom V: házirend (1Pt 3,1–7) – nyelvi-retorikai elemzés. Nyelvi-retorikai megfigyelések; a szövegrész társadalomtörténeti háttere.
• Levélirodalom VI: házirend (1Pt 3,1–7) – teológiai értelmezés. A szövegrész teológiai szándéka; recepciótörténeti kérdések.
• A félévi munka kiértékelése, a vizsga megbeszélése