Az egyházi ének és himnológia órák anyagát az érvényben levő egyházi énekeskönyv énekanyaga képezi. A tantárgy célja, hogy a hallgatók tanuljanak meg helyesen énekelni, sajátítsák el az érvényben lévő egyházi énekeskönyv énekanyagát, és legyenek tisztában a gyülekezeti éneklés lényegével és annak istentiszteleti szerepével.
Tódor Csaba
Az egyházi ének és himnológia órák anyagát az érvényben levő egyházi énekeskönyv énekanyaga képezi. A tantárgy célja, hogy a hallgatók tanuljanak meg helyesen énekelni, sajátítsák el az érvényben lévő egyházi énekeskönyv énekanyagát, és legyenek tisztában a gyülekezeti éneklés lényegével és annak istentiszteleti szerepével.
Many of the doctrines central to Christianity have important philosophical implications or presuppositions. In the history of Christian theology, philosophy has sometimes been seen as a natural complement to theological reflection, whereas at other times practitioners of the two disciplines have regarded each other as mortal enemies.
A tantárgy célja, hogy megismertesse, és lehetőség szerint megkedveltesse a teológusokkal az ókori bölcseletet. Így nem csupán összefoglaló jellegű bemutatásokat tartalmaz – melyeket a szerző jórészt másoktól, a műfajban jártasabbaktól kölcsönzött –, hanem arra is törekszik, hogy példákkal, idézetekkel és szövegrészletekkel szolgálja a régi bölcselők közvetlenebb megismerését.
Az Unitárius etika II tárgy folytatja a bioetikai kérdések tárgyalását, majd áttekinti az erkölcsi felelősség kérdésköreit. A kurzus rendjén olyan problémák tisztázására kerül sor, mint a szabad akarat, a lelkiismeret, az erények, a kötelesség (felebarátaink, Isten és egyház) kérdése. Szociáletikai vonatkozásban a tárgy foglalkozik a családi élettel, a munka teológiai értelmével és értékével, a teremtett világ védelmével, a társadalmi élettel (állam, hazaszeretet, stb.) kapcsolatos etikai kérdésekkel. A cél az egyház értékrendjének bemutatása napjaink erkölcsi kérdéseit illetően. A keresztény értékek és a társadalom iránti felelősség hangsúlyozása révén a hallgató elmélyítheti vallásos hitét, lelki életét.
Az emberi cselekedetek mozgatórugója, motiváló ereje mélyen az emberi gondolkodásban gyökerezik. Egy helyzethez való viszonyulást nem csupán maga a helyzet alakít, hanem a döntés egy gondolkodásmód, egy világkép, egy életfelfogás hatására születik meg. A hallgatót a társadalom számtalan olyan kihívás elé állítja, amelyben a döntés csupán a keresztény hagyomány átfogó ismerete révén lehetséges. Az Unitárius etika I tárgy célja az erkölcstan alapfogalmainak tisztázása.
A tárgy a következő teológiai témákat dolgozza fel: Szentlélek, unitárius keresztény antropológia, Jézus Krisztus élete és tanításai, bűn és bűnbocsánat, az örökélet, a megváltás kérdése. Az egyház lényegi meghatározása és hivatása kérdéskörével bevezetjük a hallgatót az ökumenikus párbeszéd lehetőségeibe.
Az unitárius hittan irodalmának és jellemző vonásainak áttekintése után a hittan meghatározásával, tárgykörével, normativitásával, céljával, módszereivel foglalkozunk. Ezután kitérünk a vallásos hit, a tekintély, türelem, vallásszabadság, a kijelentés dogmatikai vetületeire. Az istentanunk keretében Isten lényegét, tulajdonságait vizsgáljuk, majd munkáira térünk át, a teremtés és a gondviselés részletezésére, amelynek keretében olyan kérdésekre is kitérünk, mint a teremtéstan és az evolúció, a teodícea kérdése.
A kurzus áttekinti az európai filózófia történetét a reneszánsz korától napjainkig, és rávilágít a filozófia kereszténységben és napjaink társadalmában betöltött helyére és szerepére.
A tantárgy célja az unitárius hitelvek kifejtése, magyarázata, igazolása, bizonyítása a Ferencz József-féle Unitárius Káté alapján. Azokat a hitelvi kérdéseket alapozza meg, amelyek egyrészt az unitárius identitástudat jellemzői, másrészt a keresztény dogmatika szerves részét képezik. A bevezetésben a következő témaköröket tárgyaljuk: a vallás fogalma, a Biblia, a kereszténység, Dávid Ferenc, (az Unitrárius Egyház megalapítója), a hitvallás.
Pages
