Az egzisztencializmus és az egzisztencialista-közeli filozófia hozzájárulása a lelkigondozáshoz

A lelkigondozás, egyrészt a teológiai antropológiában, másrészt a pszichoterápiában bekövetkezett változások, hangsúlyeltolódások következtében egyre nagyobb figyelmet szentel a létkérdésnek és az emberi lét alapvetően kapcsolati jellegének. Ezek az új dimenziók megerősítették a lelkigondozás érdeklődését egyes modern kori filozófiai nézetek iránt. E kutatás során elsősorban azt keressük, hogy hogyan segítik a lelkigondozást az ún. dialogikus gondolkodás, főleg Martin Buber párbeszéddel kapcsolatos filozófiai nézetei. Ezt követően az egzisztencialista filozófusok közül Gabriel Marcel gondolkodására, azon belül az elérhetőség (disponibilité) motívumára figyelünk. Azt keressük, hogy ez a létmód hogyan segíti a lelkigondozói kapcsolatot és az emberek egymás közötti kapcsolatát. Végül Emmanuel Levinas radikális fenomenológiai etikáját vizsgáljuk meg. Levinas filozófiájának kutatásában a felelősségre mint az emberi kapcsolatokat alapvetően meghatározó viszonyulásra összpontosítunk.