A 30. logion vizsgálata rávilágít arra, hogy a korai keresztény szövegek hagyományozódása során bekövetkező nyelvi és teológiai átalakulások milyen mértékben befolyásolhatják egy logion értelmezését. Attridge rekonstrukciója, amely az istentelen/isten nélküli (ἄθεοι) olvasatot részesítette előnyben, döntően a μοναχός fogalmának teológiai jelentőségéből indult ki, ezáltal a mondást az egyedüli, elvonult tanítványi eszménnyel kapcsolta össze.