Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek - ami azt jelenti: Velünk az Isten.
Iată, Fecioara va avea în pântece şi va naşte Fiu şi vor chema numele Lui Emanuel, care se tâlcuieşte: Cu noi este Dumnezeu.
karácsony
Hosszúnak tűnhet ez az út. Nemcsak arra a 30 esztendőre kell gondolnunk, mely beékelődik Jézuska (a betlehemi kisded) születése és váltságművét elkezdő Jézus szabadító munkája közé.
A liturgika gyakorlat anyagát az érvényben levő Ágenda szerinti istentiszteleti rendek, valamint a liturgia részét képező, az énekeskönyvben megtalálható liturgikus énekek képezik. A hallgatóknak el kell sajátítanuk az istentiszteleti rendeket, a liturgikus énekeket, a kötött szövegeket (vótumokat), valamint szert kell tegyenek a liturgia proprium részei megszerkesztésére, megírására való jártasságra.
Karácsonyt elsősorban nem a kenyérkérdés fémjelzi. Legalábbis itt és most nem. Egy kicsit mindig inkább kalácskérdés volt. Az egyik bájos karácsonyi dal is ebbe az irányba tereli a karácsonyi gondolkodást. „Kis karácsony, nagy karácsony, kisült-e már a kalácsom? Ha kisült, hát ide véle, hadd egyem meg melegébe'!” Aztán tovább fokozza az ínycsiklandozó hangulatot a „kisült malacka” illata. Ha ez is kisült, „ide véle, hogy (ezt is) egyem meg melegébe'!” És, hogy a nosztalgia teljes legyen, rákérdez az ének a „padláson lévő kolbászra” is.
Milyen távoliak azok a csodálatos, régmúlt idők, amikor Betlehem határában örömet hirdető angyal jelent meg a pásztoroknak, s nyomában a mennyei seregek hatalmas kórusa zengett félelmetesen szép dicsőítő éneket Istennek! Ha ez igaz is volt, azok az angyalok hirtelen eltűntek, s azóta többé, így nem szálltak alá a földre!
„Ha azt látnám az egyházban, amit a szószékről néha hallok, akkor nemcsak néhanapján mennék el a templomba.” Kritikusan fogalmazott ez az ünnepi keresztyén, de szükség van az ilyen felrázásokra, amíg még nem túl késő. Valóban, ha a szószék és az élet, az ünnepnapok és a hétköznapok közt szakadék tátong, egyre inkább eltávolodnak egymástól, akkor „minden hiábavaló.” (Préd 1, 2) „Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, meghalt önmagában.” (Jak 2, 17) Ezen a hiábavalóságon, haldokláson változtatni, csak radikálisan lehet. Vissza tehát a gyökerekhez!
Pages
