Két évezreddel ezelőtt az Ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó Keresztelő János útkészítése, majd Krisztus fellépése és a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain. Ennek az új értéknek a megszületése egy hosszabb folyamat eredménye; s ahol folyamatról beszélünk, ott szintén az ó és az új kapcsolatáról van szó.
zélóták
„Készítsétek az Úrnak útját…” Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még „mesteribb” programját: „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére.
