Jelen tanulmány Tamás evangéliuma 114. logionjának értelmezésével foglalkozik, különös tekintettel Mária alakjára (akit általában Mária Magdalénával azonosítanak), valamint a mondás látszólag nőgyűlölő áthallásaira. Kiindulópontként a logionon belül, illetve a 114. logion és az evangélium egyéb részei – mindenekelőtt a 22. logion – között megfigyelhető feszültség szolgál. A tanulmány kritikusan vizsgálja a szó szerinti androcentrikus olvasatokat, a metaforikus-spiritualizáló értelmezéseket, valamint azokat a feminista megközelítéseket, amelyek hajlamosak a női alakokat a tágabb narratív és teológiai összefüggésrendszerből kiszakítva szemlélni. Filológiai, grammatikai és intertextuális elemzés révén a tanulmány arra keresi a választ, hogy a 114. logion valóban normatív nemi hierarchiát rögzít-e, avagy inkább egy polemikus és ironikus beszédhelyzet nyomát tükrözi. A kulcsfontosságú kopt kifejezések – mindenekelőtt az ⲉⲓⲥϩⲏⲏⲧⲉ és a ⲥⲱⲕ – vizsgálatára, a Genezisre tett áthallásokra, valamint a tamási logiák belső kompozíciós szerkezetére összpontosítva a tanulmány amellett érvel, hogy Jézus válasza nem megerősíti, hanem éppen ironizálja és érvényteleníti Péter kijelentését. A „férfivá válás” ekképpen nem normatív antropológiai eszményként jelenik meg, hanem az Péter félreértésének retorikai leképeződése, amelyet Jézus a dialóguson belül feltár és korrigál. E olvasat szerint a 114. logion nem értékeli le a női mivoltot, hanem sokkal inkább bírálja azt a logikát, amely azt alárendelt helyzetbe kívánná szorítani, s ezért összhangba hozható az evangélium egészének egalitáriusabb antropológiai és szoteriológiai irányultságával.