A teológia igényes műveléséhez és a hivatásos igehirdetői szolgálat végzéséhez mindig is hozzátartozott a bibliai nyelvek ismerete. A görög nyelvtudománynak az az ága, amely elfogulatlanul igyekezett tanulmányozni az újszövetségi nyelv önálló sajátosságait világossá tette, hogy a bibliai görögöt nem lehet kiszakítani abból a nyelvi, irodalmi és szellemi háttérből,...

A kötet az újszövetségi írásos hagyományt kialakulásának időrendiségében tárgyalja az evangéliumok mögött álló forrásoktól a levélirodalmon át egészen a Jelenések könyvéig.

Jelen kötet a 381-es második egyetemes zsinat utáni fejleményektől a 451-es kalcedoni negyedik ökumenikus zsinatig tárgyalja a dogmafejlődés kérdéseit. E hetven küzdelmes esztendő egyaránt bővölködik magasztos pillanatokban és aggasztó fordulatokban. A bemutatás követi az előző kötet módszerét: a forrásokat eredeti nyelven és magyar fordításban is megszólaltatja. A 431-...

A jegyzet fő célja, hogy megismertesse, és lehetőség szerint megkedveltesse a teológusokkal az ókori bölcseletet. Így nem csupán összefoglaló jellegű bemutatásokat tartalmaz – melyeket a szerző jórészt másoktól, a műfajban jártasabbaktól kölcsönzött –, hanem arra is, hogy példákkal, idézetekkel és szövegrészletekkel szolgálja a régi bölcselők közvetlenebb megismerését....

A teodicea-kérdés filozófia- és teológiatörténeti vonatkozásait mutatjuk be Platóntól napjainkig, különös tekintettel két közismert filozófus (Kant és Nietzsche), valamint két 20. századi teológus (Moltmann és Sölle) munkásságára.