Ez a kötet az izraeli bölcsességirodalom teológiai összefoglalásának második részét tartalmazza. (Az első kötet: Eszenyeiné Széles Mária: Értelem és bizalom. Izráel bölcsességirodalmának teológiája. Első rész: Bevezetés és Jób könyve. Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad 2004. 96 old.)
Eszenyeiné Széles Mária
Ez a kötet az izraeli bölcsességirodalom teológiai összefoglalásának második részét tartalmazza. (Az első kötet: Eszenyeiné Széles Mária: Értelem és bizalom. Izráel bölcsességirodalmának teológiája. Első rész: Bevezetés és Jób könyve. Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad 2004. 96 old.)
Eszenyeiné Széles Mária, aki már korábban is szerkesztett imádságos könyvet (Református imádságoskönyv. Nagyvárad 2007), most, akárcsak Bonhoeffer, a Zsoltárok könyvével, ennek zarándokénekeivel (Zsolt 120–134) nyújt segítséget az imádkozás megtanulásához és gyakorlásához. Ezeket az énekimádságokat elmélkedésre szánta, hogy elvezessenek az egyéni imádkozásig. A saját fordításában közölt zsoltárokhoz rövid magyarázatokat is csatolt, amelyek egyszerűsített és közérthető formában vázolják fel a zarándokének megszületésének körülményeit, ezeknek jellegzetességeit és teológiai tanítását.
Eszenyeiné Széles Mária, aki már korábban is szerkesztett imádságos könyvet (Református imádságoskönyv. Nagyvárad 2007), most, akárcsak Bonhoeffer, a Zsoltárok könyvével, ennek zarándokénekeivel (Zsolt 120–134) nyújt segítséget az imádkozás megtanulásához és gyakorlásához. Ezeket az énekimádságokat elmélkedésre szánta, hogy elvezessenek az egyéni imádkozásig. A saját fordításában közölt zsoltárokhoz rövid magyarázatokat is csatolt, amelyek egyszerűsített és közérthető formában vázolják fel a zarándokének megszületésének körülményeit, ezeknek jellegzetességeit és teológiai tanítását.
Karasszon István, aki kiválóan ismeri az ószövetségi bibliai teológia irodalmát, és aki az igazi teológusra jellemző kritikával követi azt is, hogy a korszellem és a teológiai kutatás eredményei (a vallástörténeti kutatások, majd pedig ezeknek formakritikai kiértékelése, illetve az újabb exegetikai eredmények) miképpen segítették elő, vagy éppen gátolták az ószövetségi teológiairodalom gyarapodását, ezt állapította meg egyik előadásában: a 20.
Karasszon István, aki kiválóan ismeri az ószövetségi bibliai teológia irodalmát, és aki az igazi teológusra jellemző kritikával követi azt is, hogy a korszellem és a teológiai kutatás eredményei (a vallástörténeti kutatások, majd pedig ezeknek formakritikai kiértékelése, illetve az újabb exegetikai eredmények) miképpen segítették elő, vagy éppen gátolták az ószövetségi teológiairodalom gyarapodását, ezt állapította meg egyik előadásában: a 20.
