A magyar nyelvű teológiai irodalomban az utóbbi 25 évben nem született önálló kommentár a Kolossé levélről. Ifj. Varga Zsigmond magyarázata folytatásban jelent meg a Református Egyház című folyóiratban az 1953–54-es évfolyamokban. Békési Andor és Szathmári Sándor összefoglaló értelmezése a Jubileumi Kommentár első és második kiadásában jelent meg (Jubileumi Kommentár, 1974, 1998). Cserháti Sándor alapos munkája 1978-ban látott napvilágot a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya kiadásában a Filemonhoz írott levél kifejtésével együtt. Mindez nem jelenti azt, hogy az utóbbi évtizedekben nem foglalkoztak a kutatók a levél egyes kérdéseivel. Különösen a Krisztus-himnusz (1,14–20) került az érdeklődés előterébe. Emellett a Kolossé gyülekezetben fellépő tévtanítók filozófiai tanítása kötötte le a írásmagyarázók figyelmét, továbbá a gyülekezeti éneklés szerepe az újszövetségi egyház istentiszteleti életében, végül pedig a levélzáradék kérdése, mely Pál és munkatársai kapcsolatára világít rá.
Személy szerint 2006-ban kezdtem el a levél magyarázatát. A következő évben bekapcsolódtam annak a nemzetközi tanulmányi csoportnak a munkájába, mely a Kolossé levél kutatásával foglalkozott a Studiorum Novi Testamenti Societas keretében Peter Müller profesz-szor vezetésével. Az első két rész egyes kérdéseiről szóló dolgozataim magyar és német nyelven jelentek meg. Örvendek, hogy tanári teendőim mellett sikerült befejeznem a levél szövegének versről versre haladó fejtegetését kommentár formájában. Köztudott, hogy az első magyar nyelvű magyarázat Melius Juhász Péter tollából született meg Szent Pál apostolnak a kolossebeliekhez írt levelének prédikáció szerint való magyarázata címen (Debrecen, 1561). Célkitűzésem az volt, hogy elvégezzem az eredeti szöveg exegézisét az utóbbi fél évszázad magyar és idegen nyelvű irodalma összevetésével. A kifejtés során az ún. történetkritikai módszert használtam, amely elsősorban a szöveg előállásának körülményeivel, a szerző szándékának feltárásával, a befogadó gyülekezet kérdéseivel, valamint a levél egyetemes teológiai üzenetével foglalkozik. Remélem, hogy munkám hasznos anyagot fog nyújtani azoknak, akik e nagyon időszerű bibliai könyv egykori és mai üzenetére kíváncsiak.
Érdekes módon az utóbbi évtizedekben a levél irodalomtörténeti kérdésfölvetése újra és újra napirendre került mind a protestáns, mind a római katolikus szakirodalomban. Az alábbiakban szeretnék lépésről lépésre haladva azokra a kérdésekre felelni, melyeket egy bibliai irat vonatkozásában az irodalomtörténeti kutatás felvet.