Jelen dolgozat, amit inkább meditatív előadásnak neveznék, röviden, 12 pontban mutatja fel azokat a csomópontokat, ahol a Frankl-i gondolat és érzésvilág, világszemlélet és látásmód metszi a bibliai kijelentést, ennek szemléletbeli alapvonalait, a „bibliai dinamikus totalitást”. A következő kérdésköröket elemezzük: Isten természete, a rossz és a szenvedés problémája, az idő és a cselekvés értéke a múló időben, a megbocsátás szükségszerűsége és ajándéka, a létezés elfogadása minden ellentmondásossága dacára.

Az írás, melynek ez a harmadik része, azt taglalja, hogy milyen új módszerek vannak a fejlődési szakaszokat figyelembe vevő lelkigondozásnak a gyermekek esetében.

The aim of this study is, on the one side, to inquire into the meaning of the expression in Deut. viii 3b. Because this expression appears only once in the Old Testament, this study investigates the genitival construction in Num. xxx 13; Deut. xxiii 24; Jer. xvii 16, and Ps. lxxxix 35, and the expression in Num. xxx 3; Judg. xi 36; Isa. xlv 23; and lv 11. One may conclude that these expressions bear signs of a juridical language, with the connotation of `self commitment'. Accordingly, in Deut. viii 3b denotes the self commitment of YHWH.

In contrast to most opinions concerning Isa 33 this pericope is far too complex to be explained as one coherent literary unit. Isa 33 has a short anti-Assyrian woe-cry at its bases (vv. 1+4), which once closed the woe-cries of Isa 28–32. Vv. 1+4 were supplemented first (around 598 or 587) by a communal lament, vv. 2-3+5+7-12, bringing the idea of the punishment of Judah and the temporised destruction of the enemy in vv. 1+4 further. Second, (shortly after 539) vv. 1-5.7-12 were expanded by a salvation prophecy, vv. 6+13-24, concerning the returnees, the restoration of Jerusalem and the monarchy.

Csiha Kálmán püspök életének utolsó interjúja, melyet Barantón adott nekem abból az alkalomból, hogy doktoranduszként arra kerestem a választ, milyen hatással van a Történelem az egyes ember egyéni történetére. Az interjúban börtönéveiről és azoknak az életére, személyiségére, szolgálatára gyakorolt hatásáról beszél.

Az írás, melynek ez a második része, azt taglalja, hogy milyen új módszerek vannak a fejlődési szakaszokat figyelembe vevő lelkigondozásnak a gyermekek esetében.

"Lamentabili sunt aceia care in orbia lor, accepta valabilitatea traditiei in domeniul fizicii in loc de ratiune si experiment; trebuie sa fim ingroziti de greseala acelora care in teologie pun ratiunea in locul Scripturii si a traditiei Parintilor." (Blaise Pascal)