Articole și studii publicate de cadrele didactice ale Institutului Teologic Protestant
2020
In: Igazság és élet 14 (2020), 369-380 |
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés – korok, módszerek, kontextusok 2 (JATE Press 2020), 493-506 A Zsoltárok könyvének 90. fejezete egyike azoknak a bibliai szakaszoknak, amelyekben jelentős eltérések figyelhetőek meg a(z eredeti) héber szöveg, valamint annak görög Septuaginta-beli (a továbbiakban: LXX) és magyar nyelvű fordítása között. Írásomban rövid „nyelvészeti kalandra” hívom a kedves olvasót, annak érdekében, hogy feltérképezhessük ezeket az eltéréseket. |
In: „Hiszek az Ige diadalmas erejében!” Tanulmányok Fekete Károly 60. születésnapja alkalmából 14 (2020), 525-541 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 307-316 |
In: Kiss Réka, Lányi Gábor Hagyomány, identitás, történelem 1 (Károli Gáspár Református Egyetem 2020), 119-138 |
In: Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 177-198 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 114-139 Vladimir Jankélévitch (1903–1985) a párizsi Sorbonne Egyetemének |
In: Theológiai Szemle 63 (2020), 245-250 |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 144-161 |
In: Kiss Gábor Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológus-Konferenciája 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 203-212 Mózes apósának a neve és személye nem egységes az ÓSZ-ben: hol Jetrónak (Ex 3,1; 4,18; 18,1 stb.), hol Reúélnek (Ex 2,19), hol Hobábnak (Bír 4,11) nevezik őt a hagyományok. Mindazonáltal abban egyetértés van az elbeszélések között, hogy egy midianita papról van szó, akivel Mózes házasság útján lép kapcsolatba. A kutatásban az is felmerül az Ex 18,10–12 alapján, hogy Jetró nem akármilyen pogány isten szolgálója, hanem Jhwh papja. |
In: Igazság és élet 14 (2020), 615-624 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 121-158 |
In: Egeresi László Sándor, Kókai Nagy Viktor Adalékok Izrael történetéhez. Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából (2020), 38-88 A Babilonba elhurcolt júdaiak életének egy-egy mozzanatát, szellemi kontextusát az Ószövetség is feljegyzi (pl. 2Kir 25,27-30; Zsolt 137; Jer 29; Ez; Ézs 40-55). Ezeket a bibliai forrásokat kiegészítik, adott esetben árnyalják, ám mindenképp új perspektívából világítják meg azok az újbabiloni szövegek, amelyek korábbi és újabb ásatások nyomán kerültek felszínre. |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protenstáns Teológiai Intézet 2020), 320-334 |
In: Bihari E., Molnár D., Szikszai-Németh K. Tavaszi Szél – Spring Wind 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 543-550 Az ugariti szövegek 1928-as felfedezése hatalmas szenzáció volt az 20. század első felében. Nemcsak egy nyugat-sémi kultúra írásos, szellemi örökségét fedezték fel Rasz Samra törmelékei alatt, hanem a vallásos szövegek istennevei a legnagyobb mértékig megegyeztek az ÓSZ-ben Jhwh mellett olvasható istennevekkel. Az ÓSZ-ből ismert „kánaáni” istenek, hirtelen megelevenedtek mítoszok, eposzok, rituálék és más kultikus szövegek ékírásos agyagtábláin. Nem maradhatott el a tudományos ováció, amely röviddel a felfedezés után Mezopotámia helyett Ugarit felé fordította figyelmét. |
In: HTS Teologiese Studies/Theological Studies 76 (2020), 1-7 In the past decades, research has raised the idea of a theology of the Septuagint (LXX) on various occasions. Important works were recently published on this topic in the Handbuch zur Septuaginta and the Septuagint and Cognate Studies series. The general theological tendencies of the LXX are identified by scholars in eschatology, messianism, anti-anthropomorphism and angelology. These tend to all be regarded as further developments of the theology of the Hebrew Bible (HB). |
2019
In: Benkő Levente, Demeter László Adalékok Székelyföld történetéhez. Tanulmányok Egyed Ákos 90. születésnapja tiszteletére (Háromszék Vármegye Kiadó 2019), 271-296 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 173-188 A református és unitárius teológiai viták a reformáció korába nyúlnak vissza. A két teológiai álláspont markánsan elkülönült egymástól évszázadokon keresztül.1 Az unitárius teológia, amelynek egyik legjelesebb 19. századi alakja Simén Domokos kolozsvári teológiai tanár volt, hirtelen egy váratlan területről kap teológiai megerősítést. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 123-135 A 2Pt 1,5–7 erénykatalógusának magyar fordításai szembeötlő módon térnek el egymástól. E dolgozat célkitűzése: megvizsgálni a fordítások közötti különbségeket, és megkísérelni egy olyan fordítás elkészítését, amely a lehető legközelebb áll az eredeti görög szöveghez. |
In: D. Tóth Judit, Papp György Az egyházatyák a reformáció és az ellenreformáció korában (10538) (Hernád Kiadó 2019), 48-63 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 63-78 Rezi Elek számos tanulmányt írt házassággal, gyermekvállalással vagy válással kapcsolatos rendszeres teológiai, illetve társadalometikai témákban.1 Ezekhez kapcsolódva tekintjük át az alábbiakban a házasság és válás kérdésének bibliai hátterét, |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 2019 (2019), 177-188 |
In: Kolumbán Vilmos József A recepta religiók évszázadai Erdélyben (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Egyháztörténeti Tanszék 2019), 53-62 |
In: Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese Előadások a magyar tudomány napján az Erdélyi Múzeum Egyesület I. Szakosztályában (Erdélyi Múzeum-Egyesület 2019), 189-200 |
In: Református Szemle 112 (2019), 466-480 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 325-343 Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa az 1922. november 17-én tartott ülésén vetette fel a belmisszió halaszthatatlan kérdésének megtárgyalását, és javaslatot terjeszt elő egy Belmissziói Bizottság megalakítására. Imre Lajos (1888–1974), a gyakorlati teológia tanára szabálytervezetet készített a belmisszió ügyének rendezésére, amelynek 4. pontja szerint a Belmissziói Bizottság elnöke a püspök vagy a főjegyző, s a tagok sorában helyet kap minden teológiai tanár. |
In: Kolumbán Vilmos József A recepta religiók évszázadai Erdélyben (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Egyháztörténeti Tanszék 2019), 167-187 |
In: Verkündigung und Forschung 64 (2019), 19-32 |
In: Benyik György The Hellenistic and Judaic Background to the New Testament (JATE Press 2019), 343-352 The main purpose of this paper is to offer the comparative analysis of Gal 3:28 and Col 3:11 in order to unfold a possible answer of the text to the question: how did the Early Church define the idea of “oneness in Christ” in the context of the social and cultural diversity? In our attempt to find an answer to the above mentioned question we will use mainly the hermeneutical principle: Scriptura Sacra sui ipsius interpres est. |
In: Oláh Zoltán, Papp György Az alexandriai Biblia. Nemzet- és felekezetközi tanulmányok a görög Ószövetségről (2019), 245-270 A tanulmány célja bemutatni az 1Móz 1,26-ban olvasható kijenetés (teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra) héber és görög szövege közötti kapcsolatot. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 263-280 Több milliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát a világban a béranyaipar. Hogyan illeszthető egy ilyen szenvtelen közgazdasági megállapítás a megszülető emberi élet misztériumához? Az alábbiakban röviden ismertetem a béranyaság jelenségét, valamint az ezzel kapcsolatos alapfogalmakat, ennek romániai jogállását és gyakorlatát más országok szabályozásának kontextusában, végül pedig néhány etikai szempontot fogalmazok meg a problémaegyüttesre nézve. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 197-217 Minden jel arra utal, hogy a vallásos gyökerek ellenére az európai emlékezetkultúra és emlékezetpolitika modelljei jól érvényesülnek az intézményes vallás nélkül is, sőt a zsidó-keresztyén vallási és a szekuláris emlékezés különbségein túl ez az emlékezetkultúra megteremti a saját vallási dimenzióit. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 64 (2019), 29-49 Abstract: The purpose of this study is to present the contextual approach within spiritual care, as well as to show how important it is concerning a person’s life and relationships, with a special outlook towards those with permanent disabilities. To this end, it sketches the history of the formation of contextual therapy and spiritual care and describes its interpretation of human reality (I). Further, it presents the most elementary features of created human existence (theological anthropology). |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 139-152 árosi Andor és id. Kiss Béla neve elválaszthatatlan a 20. századi erdélyi magyar evangélikus liturgia megújításának történetétől. Az első világháború borzalmait követően a nyugati kereszténység egyházai arra törekedtek Európa-szerte, hogy beinduljon egy belső megújulás, amelyet az istentiszteleti élet megújítása is kísért. Ez a megújulási és megújítási folyamat a magyar lutheránus egyházakban is beindult. |
In: Lukács Olga, Nagy Alpár Csaba, Péter István From Movement to Inheritance. Hidden Assets from the Treasury of Hungarian Reformation (Vandenhoeck & Ruprecht 2019), 127-139 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 79-94 Pál apostol mindkét Thesszalonikai levélben hivatkozik az apostoli hagyomány átadására és átvételére. Milyen felvilágosítással szolgálnak ezek a hivatkozások az apostoli tradíció jellegzetes vonásaira nézve? Formailag és tartalmilag mennyiben hasonlított e folyamat a korabeli bölcseleti és vallási irányzatok tanítói gyakorlatához, illetve mennyiben tért el azoktól? Milyen témakörben hivatkozik az apostol a hagyományozás folyamatára? Milyen szerepe van a tradíciónak az igaz hit kialakulásában? |
In: Keresztény Magvető 125 (2019), 352-376 |
In: Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 131 (2019), 220-234 Der Tempelweihspruch (I Reg 8,12–13) ist in einer längeren Version in der LXX (III Bas 8,53) überliefert. Wie verhalten sich die beiden Fassungen zueinander? Dieser Artikel argumentiert dafür, dass sowohl der MT als auch die LXX auf eine gemeinsame fehlerhafte Quelle zurückgehen, die der Herausgeber des MT dahingehend korrigierte, dass er Sätze des ursprünglichen Spruches wegließ, während der Übersetzer der LXX den Spruch möglichst wörtlich zu übersetzen versuchte. |
In: Igazság és élet 13 (2019), 774-785 Jób 42,1-6 Jób Istennek címzett utolsó, ebben a retorikai funkcióban második válaszát tartalmazza (Jób 40,3-5-ben található egy első válasz). Önmagában véve ez az elhelyezés is kiemelt jelentőséget kölcsönöz ennek a perikópának a könyv összefüggésében, és ezért különös figyelmet igényel az olvasó részéről, akinek viszont a szöveg értelmezését tekintve rendkívül nehéz dolga van. Az egyes szavak pontos jelentésének megfejtése még a kisebbik gond. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 21-40 Sok szövegben úgy jelenik meg Izrael mint a világ többi népe közül kiválasztott nemzet, aki az ő Istenével egy kizárólagos utazásra váltott menetjegyet. Egy toleranciára épülő társadalom akár veszélyesnek is tekintheti ezt az enkláveteológiát, főként akkor, ha az itt megjelenített szövegeket és szemléletmódot valaki a mai társadalomra nézve is irányadónak tekintené. |
In: Baráth Béla Levente – Fekete Károly Őrállóvá tettelek. Műhelytanulmányok a debreceni teológiai oktatás és református lelkészképzés 1850–2000 közötti történetéhez (Tiszántúli Református Egyházkerület – Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2019), 531-536 |
In: Benyik György The Hellenistic and Judaic Background to the New Testament (JATE Press 2019), 21-31 |
In: Theológiai Szemle 62 (2019), 229-234 E tanulmány a humán létezést a „kapcsolatok csomópontja” (Antoine de Saint-Exupéry), a „felelősségek szövete” (Emmanuel Levinas) és a „lojalitások szövete” (Böszörményi-Nagy Iván) metaforákkal jelzi. Ezek a képek az emberek összetartozását és annak tartalmát jelölik. A tanulmány 1. része a bibliai őstörténetek alapján leírja a teológiai antropológia legalapvetőbb elemeit (relacionalitás, partikularitás az összetartozásban, az emberi összetartozás etikai természete). A 2. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 283-299 E kötet ünnepeltje több könyvéből és tanulmányából is kiviláglik, hogy teológiai munkássága egy részét Ferencz József életének szentelte, s éppen ezért gondoltam arra, hogy a köszöntésére szánt tanulmányomat kedvenc kutatási területéről választom. Az ünnepelt Teológia és népszolgálat című művében alaposan elemezte a matuzsálemi kort megért püspök minden teológiai szakdiszciplínát felölelőmunkásságát, és ezért köszöntő írásomban Ferencz József életpályájának csupán egyetlen mozzanatához szeretnék néhány megjegyzést fűzni. |
In: Thomas G. Long: A prédikálás tanúbizonysága (Exit Kiadó 2019), 9-16 |
In: Sacra Scripta 19 (2019), 7-29 The Book of Habakkuk is well-known for using a very sophisticated language in terms of semantics, poetics, or rhetorical structure, causing tremendous difficulties to later interpreters, both ancient and modern. For this reason, from a diachronic perspective, textual deviations from the canonical Massoretic tradition could be mere relics of the perplexity of confused translators or scribes. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 219-236 Holland újságíró fejtegette egyszer, hogy a keresztyén emberek magatartásából meg lehet állapítani felekezeti hovatartozásukat. Másképpen cigarettázik a római katolikus, a református és a lutheránus ember. Még a reformátusok között is van különbség: a konzervatívok bőrszivart szívnak, a barthiánusok pipáznak, a szabadelvűek (és a remonstránsok) cigarettáznak. Ha ebben a vélekedésben sok is a túlzás, annyi igazság mégis van benne, hogy minden felekezet tagja magán viseli vallási kultúrájának valamilyen lenyomatát. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 153-170 A prédikálás jövőjét sejteti a furcsának tűnő cím is! Nem az én találmányom, ugyanis először David J. Lose amerikai lutheránus homiletikus kiváló tanulmányában találkoztam vele. A kifejezés a számítógépek világából származik, ahol már igencsak elterjedt a Web 2.0. fogalma. |
In: Kolumbán Vilmos József A „recepta religiók” évszázadai Erdélyben. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2019), 456-477 |