Martin Buber „testvérbátyjának” nevezte Jézust. Sok jelentős 20. századi zsidó gondolkodó hasonló rokonszenvvel tekintett a názáreti rabbira, akit munkásságukkal ismét „haza” kívántak hozni a judaizmus világába (David Flusser, Schalom Ben-Chorin, Vladimir Jankélévitch, Vermes Géza, Heller Ágnes stb). Pinchas Lapide (1922–1997) zsidó vallástudós, író, diplomata is közülük való, aki sokat tett a zsidó – keresztyén párbeszéd előmozdításáért. De mennyire széles vagy keskeny a küszöb az „objektív” vallástudományi kutatás igazsága, valamint a Jézust Messiásnak valló hit igazsága között?

Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér a föld az éggel. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik?

A perikópa által felvetett alapvető teológiai kérdés az ígéret és annak betartása. Továbbvezetve ezt a gondolatot a 2Kor 1,15–22 a(z isteni) szó és az egyházi (apostoli) szolgálat egymással való viszonyának kérdését taglalja. Hiteltelenítheti-e az evangéliumot az egyházi szolgák magatartása? Az ígéret és annak beteljesítése tematika véleményem szerint elsősorban a karácsonyhoz kapcsolódik, de a hitelesség témakörén és a lélek általi elpecsételésen át közvetetten az adventi ünnepkört is érintik.

A rövid tanulmány átfogó képet ad a Keresztény Magvető teológiai és kulturális folyóirat történetéről és fejlődéséről, amely 1861-ben indult útjára. Bemutatja a kiadvány alakulását a különböző történelmi korszakokban: az alapítói szándékokat, a szerkesztési irányváltásokat, a politikai környezetből fakadó kényszerű megszakításokat, valamint az újraindulásokat.

A tanulmány Ézsaiás 6,9-10 teológiai jelentőségét elemzi, amely központi szerepet játszik az eleve elrendelés és a hit kapcsolatának értelmezésében. A szöveg ókori verzióinak (Septuaginta, Targum) és újszövetségi recepciójának megvizsgálása után részletesen foglalkozik a perikópa jelenlegi kontextuson belüli értelmezésével, illetve annak jelentőségével Ézsaiás prófétai tevékenysége összefüggésében.

Hosea 12 comprises oracles against Ephraim, references to the life of Jacob, and allusions to the Exodus. While the unity of the chapter still has some advocates, the prevailing view remains that an original Ephraim oracle was later supplemented with the Jacob and Exodus material. This view is based on the alleged dependence of the Jacob passage on Genesis and the assumption that the prophetic role of Moses is Deuteronomistic. This paper challenges these assumptions, contending that vv. 4-5* and 8 differ from both Genesis and from Hos 12,13.

Igehirdetésekben és teológiai munkákban gyakran találkozhatunk azzal a megkülönböztetéssel, amely szerint a Szentírás görög szövegében a φιλέω ige és szócsaládja a baráti ragaszkodást és érdekvezérelt szeretetet fejezi ki, míg az ἀγαπάω ige és rokon szavai a szeretet egy magasabb rendű formáját, az isteni, feltétel nélküli szeretetet jelölik. Kérdés azonban, hogy ezt a megkülönböztetést valóban alátámasztják-e a bibliai és nyelvészeti adatok, vagy inkább egy későbbi teológiai interpretáció eredményéről van szó.

Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.

In recent years an increasing scepticism has arisen concerning the Deuteronomistic character of the Book of the Four (Hos, Amos, Mic, Zeph). Many themes and motifs have been regarded as “inspired” by or “oriented” towards the Deut and DtrH, but not exclusively Dtr. redaction. Hosea 1*, the beginning of the composition, however, has been neglected in this respect. Unlike 2 Kgs 9–10, which reflects a positive view of Jehu’s fulfilment of Yhwh’s command at Jezreel, Hos 1 condemns him for the bloodguilt at the same place.

Moral evaluation of the goals and action of today’s climate protection groups. This study traces the evolution of contemporary climate protection movements, delineating their objectives and methodologies. Through a moral lens, I scrutinise the alignment between their ends and the means employed. The concluding remarks acknowledge the commendable aspirations of these collectives towards global climate preservation. However, it is highlighted that the tactics they resort to often veer towards counterproductive outcomes.

The anthropological challenges and perspectives. of the missionary image of man, in particular on the pastoral vocation. In this study, we scrutinize whether the revolutionary changes in mission theology suggested by David Bosch three decades ago have indeed taken root in the distinct context of Transylvania, through a blend of theological and philosophical discourse. Simultaneously, we endeavor to make sense of the rapid transformation occurring globally and within our own borders, interpreting it through contemporary anthropological theory and aligning it with missiological insights.

Preaching as an instrument for teaching Christian doctrines. In the last three decades, Transylvanian society and church members have experienced a shift toward secularisation, particularly within the Reformed Church. This trend has made it difficult to engage with younger congregants drifting from organized religion. Despite this, there’s a vital need to re-emphasise Christian teachings, especially considering the current state of the Hungarian Reformed Church in Transylvania, where many lack a deep understanding of biblical and Reformed doctrines.

Péter levelei múlt századbeli rehabilitációja a szöveg és hagyomány kapcsolatának feltárására is kihatott. A szakirodalom megállapítása szerint nincs az Újszövetségnek még egy olyan levele, amely annyira támaszkodna a hagyományra, mint Péter első levele.1 Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk meg, hogy mit jelent ez a megállapítás az 1Pt 5,8–9 vonatkozásában. Tehát célkitűzésünk az 1Pt-ben ábrázolt ördögkép hagyományanyagának vizsgálata a szövegkörnyezetben elfoglalt helyének és szerepének figyelembevételével.

Apostle Paul and the Scriptures. An overview of current research and the price of progress. Among Dezső Kállay's biblical studies, the letters of the apostle Paul appear with special emphasis. Paul’s interpretation of the Scriptures was deeply rooted in the active Scriptural tradition of his era, not isolated in hermeneutical vacuum. The Scriptures represented not just the written text but also its interpretation, thus the Israelites’ faith was likened to both a solid foundation and spiritual sustenance, as they “drank from the spiritual rock” (1 Cor 10:4).

Jelen tanulmányban a szükségszerűség és esetlegesség fogalmait elemzem. Duns Scotus filozófiai teológiájának kontextusában keresem a kapcsolópontokat a harmadik évezred multikulturalitásával. A kapcsolatiság teológiai megalapozásnak a lehetőségét keresem az isteni akarat és szabadság abszolút végtelenségében egyrészt másrészt az emberi szabadság és akarat kontingenciájának a feszültségében. Ebben a feszültségben Isten kommunikál személyessége és önkinyilatkoztatása révén. Jézus központi szerepe az ember számára nem kontingens az egyház önmagában kontingens.

Works of Protestant reformers in the collections of the Lutheran High School in Mediaș. Since 2018, our research has been conducted in the historical libraries of Transylvania, focusing on the works of fifteen Western European Protestant theologians, known as reformers, who were active in the 16th century. At the Lutheran Gymnasium library in Mediaș, we discovered 58 theological texts by these authors. This number is representative of the average size of the collections we have examined.

Ebben a tanulmányban igyekszem röviden bemutatni, hogyan használta fel Gárdonyi Géza a Láthatatlan ember című regényében Priszkosz rétor történeti művének fennmaradt részleteit. A két részesre tervezett írásnak ez az első része a követjárás bemutatásával és az Attila ellen szervezett összeesküvést bemutató szakaszok összehasonlításával foglalkozik.

Ma már senki sem olvas könyvet. Hát még egy 900 oldalas dogmatikát? (Nemrég egy angol nyelvből lefordított ezeroldalas regényt olvastam.

Do Christians need to be socialists? Karl Barth and socialism. In this article, the author deals with a “shadow side” of the life and work of Karl Barth. From the perspective of many Eastern and Central European people who have experienced “real” socialism, the right to ask the question posed in the title is evident. It examines under what influences Karl Barth’s inclination towards social democracy and socialism arose. Three circumstances are mentioned: 1. The traditional Swiss solidarity and social sensitivity for the cause of the weak and oppressed.

This chapter examines the formation and development of Unitarian liturgy and worship practices from the sixteenth to the nineteenth centuries. Despite the absence of a sixteenth- and seventeenth-century order of service, a hypothetical reconstruction of the Unitarian order of service is attempted using the earliest Unitarian hymnal. Using reliable written sources such as published prayer and hymn books and early ecclesiastical regulations, supplemented by synodical resolutions, the challenges of reconstructing a unified Unitarian liturgy are presented.

Bibliolog as scriptural interpretation. Modern “midrash” as a possible method in catechesis. This research delves into the bibliolog approach to interpreting the Holy Scriptures, a technique often termed as “modern midrash” and not widely recognised in Hungarian-speaking regions. Originating from America, bibliolog diverges from the European tradition of bibliodrama or Biblical drama, focusing instead on a narrative-driven method.

In diesem Beitrag wird der Frage nachgegangen, welche Faktoren dazu geführt haben könnten, dass bestimmte Prophetenschriften als Traditionsliteratur weitergegeben wurden. Diese Frage wird am Beispiel des Hoseabuchs beantwortet.

The hermeneutics of István Tőkés. Following the First World War, the theological stance of the Transylvanian Reformed Church underwent a significant shift. Faculty members at the Reformed Theological Faculty of Cluj-Napoca embraced a “confessional, biblical, constructive” approach, realigning with core Reformed principles, and subsequently, in 1925, they began to follow Karl Barth’s New Reformed theology. István Tőkés, a New Testament professor at the Protestant Theological Institute in Cluj from 1973 to 1983, was mentored by these teachers.

A Hegyi Beszédben az emberek egymáshoz fűződő viszonyát ugyanaz a komolyság, mélység és radikalitás határozza meg, mint az ember és Isten kapcsolatát. Az antitézisek számolnak azzal, hogy a tanítványok Isten országának polgáraiként nem mentesülnek a gonoszsággal való konfrontációtól. Az erőszakkal való találkozásokban is meg kell mutatkoznia annak, hogy a tanítvány az Atya akaratának van alárendelve, és a megtorlás jogáról úgy mond le, hogy rábízza azt az Atyára.

“The one who believes in him will not be put to shame”. Reinterpreting Isaiah 28:16 in Romans 9:33 and 1Peter 2:6. This study delves into the meaning of Isaiah 28:16, examining its original context and subsequent interpretation in the New Testament, with a particular emphasis on the stone metaphor. The first part scrutinises text-critical and semantic issues, considering the Masoretic Texts alongside variant non-Masoretic readings. The latter section assesses the incorporation of the Isaianic text within two New Testament excerpts.

A gazdag ifjú története műfaját tekintve egy sikertelen hivatás történetének tekinthető. A történet középpontjában tehát a gazdagságról való azonnali, teljes és végleges lemondás áll, amely nemcsak ebben a konkrét esetben, hanem általánosságban is a Jézus követésének és ezáltal az örök életben való részvételnek a feltételévé válik. Ez a megközelítés feloldhatatlan feszültséghez vezet a magyarázatban. Az értelmezéstörténet áttekintése azt mutatja, hogy Jézus kijelentése minden kor embere számára elviselhetetlen. Ezért helyesebb a szöveget tanító beszédnek (Lehrgespräch) tekinteni.