Ha református egyházat és közösségeket szeretnénk, meg kell egyeznünk egy
közös szövegben, egy közös tartalomban. Sok minden változó van a református
egyházban, istentiszteleti rendtartás, vasárnapi liturgia, énekeskönyv, és remél-
jük, hogy egyszer elérjük ezekben az egységet, de addig is kell egy közös alap a
Szentírás mellé, felekezetiségünknek a legkisebb közös többszöröse. Meggyőző-
désem, hogy ha a magyar református emberek újra ismerni fogják a HK tartalmát,
akkor nemcsak a református egyháztestek legkisebb közös többszöröse, hanem

A 30. logion vizsgálata rávilágít arra, hogy a korai keresztény szövegek hagyományozódása során bekövetkező nyelvi és teológiai átalakulások milyen mértékben befolyásolhatják egy logion értelmezését. Attridge rekonstrukciója, amely az istentelen/isten nélküli (ἄθεοι) olvasatot részesítette előnyben, döntően a μοναχός fogalmának teológiai jelentőségéből indult ki, ezáltal a mondást az egyedüli, elvonult tanítványi eszménnyel kapcsolta össze.

The aim of this study is to trace the evolution of creation theology through a selection of Hellenistic Jewish apocryphal texts, offering a comparative analysis of how early Jewish traditions expanded upon the biblical account of the world’s origins. While the Hebrew Bible provides the foundational imagery, the literature of the Second Temple period demonstrates a dynamic reinterpretation of these motifs.

This study seeks to address a small yet significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31:32 (corresponding to 38:32 in the Septuagint [LXX]) and its ancient Greek translation. The aim is to stimulate scholarly discourse by proposing a new hypothesis concerning the original Hebrew Vorlage underlying the Greek term ἠμέλησα in the Septuagint translation of Jer 31:32. The suggestion put forth here is speculative, intended to provoke reflection and further debate regarding the textual history and theological development of this passage.

This chapter studies the piety and suffering of King Hezekiah of Judah in the context of the textual history of Isaiah 36 and its parallel text in 2 Kings 18. King Hezekiah is generally presented as a positive protagonist, and in Isaiah his personality is paradigmatic. Hezekiah’s faith in Yhwh’s deliverance from Assyria, or indeed from any life-threatening circumstances, points beyond his personal character on the stage of Judah’s history. On the other hand, the eighth-century prophecies, including those traditionally dated to Hezekiah’s era, are often critical of anti-Assyrian activities.

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy Káin születésének rövid bibliai elbeszélését miként értelmezték a késő ókori zsidó hagyomány különböző szövegközösségei. A dolgozat először a héber szöveg nyelvi problémáira és azok klasszikus magyarázataira tér ki, majd a Septuaginta és a Vulgata fordítási megoldásait vizsgálja. Ezt követően a targumok, a Pirqé de-Rabbi Eliezer, valamint a Genezis Rabba kapcsolódó hagyományait ismerteti, kitérve a Szamaélhez és más transzcendens lényekhez kötött fogantatás-motívumokra is.

Martin Buber „testvérbátyjának” nevezte Jézust. Sok jelentős 20. századi zsidó gondolkodó hasonló rokonszenvvel tekintett a názáreti rabbira, akit munkásságukkal ismét „haza” kívántak hozni a judaizmus világába (David Flusser, Schalom Ben-Chorin, Vladimir Jankélévitch, Vermes Géza, Heller Ágnes stb). Pinchas Lapide (1922–1997) zsidó vallástudós, író, diplomata is közülük való, aki sokat tett a zsidó – keresztyén párbeszéd előmozdításáért. De mennyire széles vagy keskeny a küszöb az „objektív” vallástudományi kutatás igazsága, valamint a Jézust Messiásnak valló hit igazsága között?

Ez a tanulmány egy közismert és népszerű historiográfiai toposz újraértékelése, nevezetesen, hogy Romulus Augustulus 476-ban történt trónfosztása mennyire tekinthető a Nyugatrómai Borodalom bukásának, illetve, ha tényleg fordulópont-e ez az év az ó- és a középkor között.

A Dán 5,30–6,1 arám szövege szerint Bélsaccar, babiloni uralkodó halálát követően a méd Dárius foglalja el a babiloni trónt. Ez a megállapítás szemben áll azokkal az adatokkal, amelyek bibliai és azon kívüli forrásokban is rendelkezésünkre állnak. A kérdés vizsgálata rendjén a tanulmány röviden összegzi és értékeli a Dániel szövegének értelmezése kapcsán megfogalmazott korábbi javaslatokat. Arra a következtetésre jut, hogy a méd Dárius problémája nem egyszerűen történeti kérdés.

Igehirdetésekben és teológiai munkákban gyakran találkozhatunk azzal a megkülönböztetéssel, amely szerint a Szentírás görög szövegében a φιλέω ige és szócsaládja a baráti ragaszkodást és érdekvezérelt szeretetet fejezi ki, míg az ἀγαπάω ige és rokon szavai a szeretet egy magasabb rendű formáját, az isteni, feltétel nélküli szeretetet jelölik. Kérdés azonban, hogy ezt a megkülönböztetést valóban alátámasztják-e a bibliai és nyelvészeti adatok, vagy inkább egy későbbi teológiai interpretáció eredményéről van szó.

Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.

The First Ecumenical Council of Nicaea (325) marked a decisive moment in the history of Christianity. Convened by Emperor Constantine, the council addressed the Arian controversy concerning the divinity of the Son, the Meletian schism, the date of Easter, which according to Christian tradition was discussed at Nicaea, and issued twenty canons regulating church life. The resulting Nicene Creed became a cornerstone of Christian doctrine, safeguarding the faith against heresy and shaping the Church’s identity.

Blaise Pascal, 17. századi francia gondolkodó személyében rendkívül eredeti módon ötvöződik az újkori természettudományos szemléletmód a hagyományos értelemben vett keresztyén, biblikus hittel. Tudományos hírneve már széles körben ismert, amikor 1654-ben, harmincegy éves korában megrendítő megtérés-tapasztalatban van része, amit a Mémorial szaggatott soraiban rögzít. A közvélemény ezt az eseményt tekinti élete fordulópontjának. Életrajzírói azonban ezt többnyire Pascal második megtéréseként említik, amit nyolc évvel korábban megelőz egy első.

In theories that argue for an original, coherent corpus of the Twelve Minor Prophets, the book of Hosea plays an ambiguous role. While some studies view Hosea as a rela¬tive latecomer in the collection, others consider it as an introduction to the Twelve. After briefly presenting the main literary links proposed in the scholarly literature to Malachi, this paper reevaluates them and argues that Hosea and Malachi were shaped as a literary frame around the Twelve.

Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér a föld az éggel. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik?

A perikópa által felvetett alapvető teológiai kérdés az ígéret és annak betartása. Továbbvezetve ezt a gondolatot a 2Kor 1,15–22 a(z isteni) szó és az egyházi (apostoli) szolgálat egymással való viszonyának kérdését taglalja. Hiteltelenítheti-e az evangéliumot az egyházi szolgák magatartása? Az ígéret és annak beteljesítése tematika véleményem szerint elsősorban a karácsonyhoz kapcsolódik, de a hitelesség témakörén és a lélek általi elpecsételésen át közvetetten az adventi ünnepkört is érintik.

A rövid tanulmány átfogó képet ad a Keresztény Magvető teológiai és kulturális folyóirat történetéről és fejlődéséről, amely 1861-ben indult útjára. Bemutatja a kiadvány alakulását a különböző történelmi korszakokban: az alapítói szándékokat, a szerkesztési irányváltásokat, a politikai környezetből fakadó kényszerű megszakításokat, valamint az újraindulásokat.

A Hegyi Beszédben az emberek egymáshoz fűződő viszonyát ugyanaz a komolyság, mélység és radikalitás határozza meg, mint az ember és Isten kapcsolatát. Az antitézisek számolnak azzal, hogy a tanítványok Isten országának polgáraiként nem mentesülnek a gonoszsággal való konfrontációtól. Az erőszakkal való találkozásokban is meg kell mutatkoznia annak, hogy a tanítvány az Atya akaratának van alárendelve, és a megtorlás jogáról úgy mond le, hogy rábízza azt az Atyára.

In diesem Beitrag wird der Frage nachgegangen, welche Faktoren dazu geführt haben könnten, dass bestimmte Prophetenschriften als Traditionsliteratur weitergegeben wurden. Diese Frage wird am Beispiel des Hoseabuchs beantwortet.

“The one who believes in him will not be put to shame”. Reinterpreting Isaiah 28:16 in Romans 9:33 and 1Peter 2:6. This study delves into the meaning of Isaiah 28:16, examining its original context and subsequent interpretation in the New Testament, with a particular emphasis on the stone metaphor. The first part scrutinises text-critical and semantic issues, considering the Masoretic Texts alongside variant non-Masoretic readings. The latter section assesses the incorporation of the Isaianic text within two New Testament excerpts.

A gazdag ifjú története műfaját tekintve egy sikertelen hivatás történetének tekinthető. A történet középpontjában tehát a gazdagságról való azonnali, teljes és végleges lemondás áll, amely nemcsak ebben a konkrét esetben, hanem általánosságban is a Jézus követésének és ezáltal az örök életben való részvételnek a feltételévé válik. Ez a megközelítés feloldhatatlan feszültséghez vezet a magyarázatban. Az értelmezéstörténet áttekintése azt mutatja, hogy Jézus kijelentése minden kor embere számára elviselhetetlen. Ezért helyesebb a szöveget tanító beszédnek (Lehrgespräch) tekinteni.

The text above is the Regulations of the Reformed College Teachers drawn up in 1786 by the board of the College of Kolozsvár (Cluj). The 1780s heralded the era of educational reform, marked by the Habsburg Empire’s ruler mandating a centralisation of the educational system. In response, the Reformed Church of Transylvania embarked on an extensive overhaul of its collegiate structure and public education. These regulations were distinctive, echoing the spiritual heritage bequeathed by nobility and monarchs.

Milyen feladatokat kell ellásson a 21. századi protestáns lelkipásztor és milyen kell legyen annak fényében egy időszerű teológiai képzés? E kérdések megválaszolására a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Valláskutató Intézet kutatói közös munkacsoportot alakított és a lelkészi szerepek feltérképezését tűzte ki célul. A kutatás első lépéseként szakértői interjúk készültek a három erdélyi protestáns egyház vezetőivel és fókuszcsoportos beszélgetések zajlottak különböző gyülekezeti hátterű lelkészekkel.

Joseph, the father of Jesus, and Joseph, the son of Jacob. Observations on the Joseph figure in the Gospel of Matthew. The Gospel of Matthew (Mt) connects his texts with the Old Testament in various ways. Beyond the so-called reflexive quotations, Mt alludes to several Old Testament books and episodes with keywords, motifs, and compositional arrangement. This article investigates whether Mt uses a Joseph typology from Genesis in shaping his portrayal of Joseph, the father of Jesus.