Articole și studii publicate de cadrele didactice ale Institutului Teologic Protestant
2018
In: Embertárs 14 (2018), 3-9 |
In: Református Szemle 111 (2018), 194-202 |
In: Ötvös József, Berekméri Árpád Róbert, Gálfalvi Ágnes Protestáns Marosvásárhely (Dokumentum Egyesület-Lector Kiadó 2018), 130-134 |
In: Keresztény Magvető 124 (2018), 518-528 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 63 (2018), 183-196 |
In: Keresztény Magvető 124 (2018), 500-518 A szerző, a Ferencz József unitárius püspök által szerkesztett, 1864-ben kiadott és napjainkban is használatban levő unitárius káté fontosabb átdolgozásait (1879, 1947, 1973) elemzi és az évenkénti kiadásokat mutatja be. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 85-100 Ebben a tanulmányban azokat a pontokat vizsgálom, ahol az emberi életre vonatkozó meglátásaik találkoznak vagy szétválnak ugyan, de adott szakaszon át párhuzamosan haladnak, miközben sejthető, hogy mindkét egyenes ugyanahhoz a szamárvezetőhöz igazodik. Vizsgálódásom nem a szokványos tartalomismertetés vagy pszichológiai rendszerbe való besorolás útját követi, nem is a közös antropológia megírására vállalkozom. Inkább azt szeretném felmutatni, hogy miként olvasható Frankl Böszörményi-Nagy kontextusában. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica (2018), 97-110 |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége, egyháztörténeti tanulmányok 24 (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 324-337 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 35-56 Amennyiben az evangélium a benne kifejezésre jutó viszonyulások dinamikája által fejti ki hatását, úgy a Filippibeliekhez írott levél első fejezetében ennek a dinamizmusnak a hívő ember által felismert evilági vonatkozásai állnak előttünk. Azok a vonatkozások, amelyek a hétköznapi élet eseményeinek a szintjén, az evangélium szolgálatában álló és az evangéliumon tájékozódó életben vagy az evangéliumhoz valamilyen módon viszonyulni kénytelen helyzetben megragadhatók és kifejezésre juttathatók. |
In: Száraz Orsolya, Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály A reformáció emlékezete. Protestáns és katolikus értelmezések a 16-18. században (Debreceni Egyetemi Kiadó 2018), 156-167 |
In: Száraz Orsolya, Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály reformáció emlékezete: Protestáns és katolikus értelmezések a 16–18. században (Debreceni Egyetemi Kiadó 2018), 79-90 |
In: Embertárs 14 (2018), 49-61 |
In: Embertárs 8 (2018), 1-10 |
In: Igazság és élet 2018 (2018), 706-715 Igetanulmány Jn 1,1-5.9-14(16-18) alapján. |
In: Tvůrčí život - ČASOPIS ČESKÝCH UNITÁŘŮ 3 (2018), 38-43 Angolból fordította: Ruth Jochanan Weiniger |
In: Berszán István A reformáció aktualitásai 38 (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2018), 275-286 |
In: Keresztény Magvető 124 (2018), 390-403 |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 22-35 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 103-116 A huszadik században egy olyan jelenség következett be, amely nemcsak fizikai világunkban hozta létre a „határtalanság” érzését, hanem egy egészen új vagy más világot alakított ki. E világ eszközei ugyan valóságosak, de maga ez a világ nem valóságos, mivel virtuális, látszólagos, azonban aki bűvkörébe lép, könnyen rabjává válik. E látszólagos világ, virtuális valóság, más néven szimulakrum egyik létrehozója, alkotó eleme és hordozója az internet. |
In: Ungvári Zrínyi Imre A szellem korrumpálása?: A VII. Kolozsvári Alkalmazott Etikai Konferencia előadásai 2018. február 24. (Egyetemi Műhely Kiadó - Pro Philosophia 2018), 145-163 |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége, egyháztörténeti tanulmányok (2018), 84-94 |
In: Benyik György Hellenistischer und Judaistischer Hintergrund des Neuen Testaments (JATE Press 2018), 69-81 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 54-69 Az előadás első felében azt szeretnénk megvizsgálni, hogy Szentírás milyen közlést kifejező igékkel írja körül a hit megvallásának folyamatát, ezeket milyen szövegösszefüggésbe és élethelyzetbe ágyazza bele, illetve hogy ez milyen teológiai következményekkel jár. Ez a vizsgálódás hozzájárulhat ahhoz, hogy a hitvallást mint műfajt pontosabban tudjuk körülírni és elhatárolni más szövegtípusoktól. Az előadás másik fele arra keresi a választ, hogy milyen bibliai gyökerük van azoknak a kifejezéseknek, amelyek az ókeresztyén teológiai irodalomban jelölték a hitvallás fogalmát. |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 186-202 |
In: Református Szemle 111 (2018), 365-374 |
In: Kelet Kapuja II. (2018), 58-79 Dolgozatunk elsődleges célkitűzése feltérképezni és csokorba gyűjteni, hogyan írtak a görög nyelven alkotó késő ókori egyháztörténészek a hunokról. A Kr.u. IV. század utolsó harmadától (370. körül jelentek meg ugyanis a hunok Európában) az V. század második harmadának végéig terjedő időszakban a hunok fontos politikai tényezőként voltak jelen a Római birodalom történetében. |
In: Református Szemle 111 (2018), 436-448 |
In: Kustár Zoltán, Németh Áron Az Ószövetség és a reformáció: Tanulmányok a héber nyelvű Ószövetség és a protestantizmus kapcsolatának múltjából és jelenéből (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2018), 105-124 Pál apostol nyomán Habakuk 2:4 a keresztyén teológia egyik kulcsfontosságú szövege, amelyre az Újszövetség három alkalommal konkrétan hivatkozik. A reformáció korában, amikor a hit általi megigazulás újra a teológiai figyelem középpontjába kerül, ez a szövegrész, illetve ennek újszövetségi referenciái ismét jelentős szerephez jutnak. A tanulmány rámutat arra, hogy Hab 2:4 héber szövegének eltérő értelmezése milyen következményekkel járt a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János hit-értelmezésére nézve. Hab 2:4 reformátori olvasatának elemzése rávilágít ugyanakkor a (nyugati) keresztyén hagyomány egy másik kardinális problémájára is. A hit általi megigazulást illetően a héber szöveg alapján igyekszik egy olyan kérdést tisztázni, amely valójában a görög szöveghez (a Septuagintára hagyatkozó páli értelmezéshez) kötődik. Az újszövetségi szövegek révén közvetett formában kanonizált, ugyanakkor a reformátorok (és a nyugati teológia) által megkérdőjelezett tekintélyű Septuaginta, illetve a mérvadónak tekintett héber szöveg egymásmellettisége, továbbá a scriptura sacra sui ipsius interpres és a hebraica veritas kanonikus hermeneutikai elvei komoly paradoxonokhoz vezetnek. |
In: Berszán István A reformáció aktualitásai (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2018), 195-207 Lehet-e köze a XX. század második felében a Sorbonne morálfilozófusának a reformáció egyik szellemi atyjához, Kálvinhoz? Földrajzilag mindenképpen, hisz volt úgy, hogy ugyanazokat az utcákat rótták, és az sem mellékes, hogy egy nyelvet beszéltek – mindezt persze négyszáz esztendő távlatában. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 63 (2018), 60-74 Szerzőnk szemléletében az idő is éppen úgy változik, mint a folyó, melybe nem léphetünk be két alkalommal. A szenvedés okozása és tapasztalata e két transzcendens valóság együttese átalakítja a tettest és áldozatot; ennek alapján lehetne elévültnek tekinteni a vétket. Az elévülés azonban sohasem helyettesítheti a bocsánatot. A felejtés nem morális aktus. A hiányos emlékezet felületesség, a túl erős emlékezés azonban haragot szül. Spirituális kapzsiságra utalhat azonban, ha valaki a gonosz tapasztalatának integrálását a megbocsátás útján mintegy hőstettet kívánja véghezvinni. |
In: Református Szemle 111 (2018), 397-409 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 119-125 Erdély sokoldalú polihisztorának életművében szerves részt képez kiterjedt levelezése. Ezek a levelek apró részletekben egyaránt rámutatnak a levelezőtársak mindennapjainak társadalmi, közösségi és gyakran egyéni, családi gondjaira, és így lehetőséget adnak mintegy belülről szemlélni mind a kort, mind a személyek gondolkodásmódját és kapcsolatainak működését. A továbbiakban Kós Károly hat, eddig publikálatlan levelét teszem közzé, amelyeknek címzettje dr. Gönczy Lajos teológiai tanár. |
In: Református Szemle 111 (2018), 36-46 Az alábbi dolgozat a francia filozófus Pardonner? című, 1971-ben publikált szövegét elemzi, amely bizonyos értelemben ellentéte a szerző korábbi megnyilatkozásának. Megelőző munkája, a Le pardon (1967) nyugodt kijelentőmódjával szemben a Pardonner? mintha kérdésessé tenné az előző álláspontját. |
In: Ötvös József, Berekméri Árpád Róbert, Gálfalvi Ágnes Protestáns Marosvásárhely (Mentor Kiadó 2018), 37-40 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 70-84 Ebben a tanulmányban az úgynevezett a „régi-új” énekekkel foglalkozunk, vagyis azzal a kérdéssel, hogy miképpen érvényesül a kontrafaktum módszere a gyülekezeti énekek megalkotásában. Ha pedig azt is megvizsgáljuk, hogy a reformációtól kezdve napjainkig miként születnek új énekek ezzel a módszerrel, és hogy a bibliai „új ének” megjelölés mennyire jellemző ezekre is, akkor a kérdés már nem csak történeti szempontból lehet érdekes. |
In: Református Szemle 111 (2018), 62-78 |
2017
In: Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 62 (2017), 98-106 |
In: Református Szemle 110 (2017), 5-12 |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 55-78 |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 201-217 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 27-48 |
In: Theológiai Szemle 60 (2017), 283-289 |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 359-385 |
In: 1 (Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2017), 119-153 A bibliai történetek és mesék jellem és küzdőképesség erősítő hatásait megértve lehetőségeink szerint mindent meg kell tennünk, hogy az iskolában és gyermekcsoportokban kialakuló pszichoterror elejét vegyük. |
In: Korunk 28 (2017), 38-45 |
In: Szűcs Ferenc Egyetemes és református. A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei (Kálvin Kiadó 2017), 38-50 |
In: Református Szemle 110 (2017), 183-186 |
In: Igazság és élet 11 (2017), 343-348 |
In: Kolumbán Vilmos József Non videri, sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 28-43 |