A téma megválasztása korábbi kutatásaim eredményeire (esszénus mozgalom, egyiptomi therapeuták és hatásuk környezetükre) épül és annak folytatása. Ugyanis Jób testamentuma egyiptomi eredetű és több tekintetben mutat hasonlóságot az Alexandria szomszédságában letelepedett esszénus therapeuták gondolkodásmódjával. Róluk Alexandriai Philón írt a De vita contemplativa című művében, amelyet korábban már magyarra fordítottam és kommentáltam (lásd: Alexandriai Philón: De vita contemplativa).

Jób testamentuma szinte ismeretlen magyar viszonylatban. Magyar fordítás eddig még nem készült róla. Ezért a fordításhoz feltétlenül szükséges egy bevezető tanulmány, amely a következő kérdésköröket öleli fel: Jób testamentumának műfaja, a kéziratainak korai és modern fordításai, eredeti nyelve, a testamentum kapcsolata a Septuagintával, az irat egységességének kérdése, kapcsolata az Újszövetséggel, keletkezésének helye, ideje, illetve a testamentum jelentősége.

A fordítás és jegyzetekben történő bőséges kommentálás mellett még annak a kérdéskörnek is szentelek figyelmet, hogy eddigi észrevételeim szerint Jób testamentuma több olyan therapeuta vonást mutat, mint amennyit például az irat neves kutatója, M. Philonenko sorolt fel (Le testament de Job et les Thérapeutes. In: Semitica VIII. 1958.).

Jób testamentuma az ún. ószövetségi apokrif, másként pszeudoepigráf iratok hosszú sorának egyik darabja. Olyan írás tehát, amely az ószövetségi Jób könyvével áll szoros kapcsolatban, de amely mégsem tartozik a kanonizált ószövetségi, sem pedig az úgynevezett deuterokanonikus könyvek sorába. E mű sajátos darab a szép számmal fennmaradt s az úgynevezett testamentum-műfajt képviselő iratok sorában. Görög kézirataiban teljes és viszonylag jó szövege maradt fenn. Ezekből készült most első magyar fordítása, elsősorban a szélesebb körű olvasóközönségre való tekintettel.