Dreptul canonic al cultelor religioase descrie biserica ca fiind un sistem organizatoric viu reglementat. El se ocupă de relațiile interne ale bisericii, de legislația ecleziastică, guvernarea ecleziastică, administrația ecleziastică, disciplina bisericii și judecățile. Prin cunoașterea acestor reglementări activitatea bisericii nu va mai fi o zonă incertă, ci o parte integrantă a bisericii fără de care aceasta nu ar putea funcționa.
Varga Attila
Pe lângă faptul că biserica are propriul ei sistem intern de reguli, ea este de asemenea o organizație funcțională reglementată de legea statului. Cunoașterea acestor reglementări este importantă nu numai în situații conflictuale, ci și în prevenirea și evitarea conflictelor. În cadrul cursului de Drept canonic studenții se familiarizează cu contextul teoretic juridic și dobândesc cunoștințele esențiale pentru practicarea activității lor ca preoți.
1989 után Románia, a román állam megpróbálta rendezni az egyházakkal való viszonyát. Ennek megfelelően már az 1991-es új Alkotmányban szabályozta a vallásszabadságot és az egyházak jogállását, melynek alapja a felekezetek autonómiájának az elismerése. Jelen tanulmány az állam és egyház meglehetősen összetett viszonyát mutatja be, valamint a Romániában elismert egyházak jogállását. Az állam és egyház viszonya alapvetően alkotmányjogi jellegű, hiszen szervesen kötődik olyan alapjogokhoz, mint a lelkiismeret-szabadság, a kifejezés- és szólásszabadság, valamint a vallásszabadság.
Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken.
A Felekezeti egyházjog szaktárgy az egyházat, mint jogilag szabályozott, élő szervezeti rendszert ismerteti. Azokkal a belső egyházi jogviszonyokkal foglalkozik, amelyek az egyházi alapelvektől kezdődően az egyházi jogalkotás, egyházkormányzás, egyházi közigazgatási rendszeren, a lelkipásztorok, presbiterek, gyülekezetei tagok jogállásán keresztül, az egyházi fegyelmezéssel és bíráskodással kapcsolatosan megjelennek. Ezek megismerésével, elfogadásával tudatosul, hogy a lelkészi munkában az egyházi jog nem egy idegen, bizonytalan terület, hanem ennek a munkának szerves része, mely nélkül az egyház nem működhetne.
