Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.
Old Testament
Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.
A tanulmány Ézsaiás 6,9-10 teológiai jelentőségét elemzi, amely központi szerepet játszik az eleve elrendelés és a hit kapcsolatának értelmezésében. A szöveg ókori verzióinak (Septuaginta, Targum) és újszövetségi recepciójának megvizsgálása után részletesen foglalkozik a perikópa jelenlegi kontextuson belüli értelmezésével, illetve annak jelentőségével Ézsaiás prófétai tevékenysége összefüggésében.
A tanulmány Ézsaiás 6,9-10 teológiai jelentőségét elemzi, amely központi szerepet játszik az eleve elrendelés és a hit kapcsolatának értelmezésében. A szöveg ókori verzióinak (Septuaginta, Targum) és újszövetségi recepciójának megvizsgálása után részletesen foglalkozik a perikópa jelenlegi kontextuson belüli értelmezésével, illetve annak jelentőségével Ézsaiás prófétai tevékenysége összefüggésében.
A nők által vezetett társadalom és közösség régi, ugyanakkor a történészek körében gyakran vitatott kérdés. A téma iránt elkötelezett biblikus kutatók rendszerint a héber „anyja háza” kifejezést vizsgálják. Általában négy szöveghely kerül előtérbe: Gen 38,11; Én 3,4; 8,2, valamint a Ruth könyve. Már a ritka előfordulás is a fogalom esetlegességére utal, mégis érdemes felhívni a figyelmet a Biblia egy sokkal beszédesebb történetére: Séba, Bíkri fia lázadására (2Sám 20). A lázadó vezér Dávid ellen fordul, végül északra menekül, és Ábél-Bét-Maaká városában talál menedéket.
Relația dintre religie și violență este un subiect frecvent în discursul contemporan. Problema a devenit deosebit de acută în urma atacurilor din 11 septembrie 2001. Nu este surprinzător că relația dintre religie și violență se concentrează în primul rând pe legătura dintre islam și violență.
In theories that argue for an original, coherent corpus of the Twelve Minor Prophets, the book of Hosea plays an ambiguous role. While some studies view Hosea as a rela¬tive latecomer in the collection, others consider it as an introduction to the Twelve. After briefly presenting the main literary links proposed in the scholarly literature to Malachi, this paper reevaluates them and argues that Hosea and Malachi were shaped as a literary frame around the Twelve.
Pages
