Kiss Jenő

A gyülekezetet / az egyházat a vonzóerő (centripetális, központkereső) és a kipörgető (centrifugális) erő, illetve azok összjátéka határozza meg. A vonzóerő a gyülekezet belső életében, a közösségben (communio) nyilvánul meg. Ez a centripetális erőkifejtés azért történik, hogy megvalósulhasson a centrifugális erőkifejtés, vagyis a világra néző szolgálat (missio). Az előadás leírja e két gyújtópontot és a közöttük fennálló kölcsönhatást.

A konferencia első napján lelkipásztori szolgálatunkról és szolgálatunk körülményeiről, második nap a magunk és a gyülekezet aktuális küldetéséről szóló előadásokra és műhelybeszélgetésekre kerül sor.

A konferencia első napján lelkipásztori szolgálatunkról és szolgálatunk körülményeiről, második nap a magunk és a gyülekezet aktuális küldetéséről szóló előadásokra és műhelybeszélgetésekre kerül sor.

A prófétákra úgy tekintünk, mint akik két világ határán állnak. Sajátos mediátori feladatuk az isteni szó, üzenet közvetítése az emberek felé. Ez a rendkívüli feladatkör implicite feltételez egy olyan alapelemet a próféta tevékenységében, amely személyétől független. Ezzel együtt azt látjuk, hogy a prófétai irodalomban az egyes könyvek közötti különbségek a konkrét tartalmi eltérésen túl (ami az isteni inspiráció számlájára írható lehetne) számtalan más különbség is megfigyelhető.

Hogyan van jelen az igehirdető emberként a szószéken? Mennyiben alanya a liturgiai és homiletikai történésnek? Hogyan befolyásolja a képzettsége, a személyisége, a kognitív és érzelmi kommunikációs-képessége és készsége ezt a folyamatot? Milyen összefüggés feltételezhető a prédikátor személyiséges és hitelessége, illetve a prédikáció személyessége között? Az előadás ezekre a kérdésekre keres válaszokat, amelyek segíthetik a lelkipásztort, hogy reflektált szubjektumként legyen jelen a prédikálásban.

Pages

Subscribe to Kiss Jenő