Talán sokunk számára ismerős a virághagymákat tépő ember mozdulata. Túl korán látni akarjuk, ami még a föld alatt van, látni, felszínre hozni, farkasszemet nézni azzal, ami rejtve van a durva, megosztó dolgok, az erőszak, a támadások természetének mélyén.
türelem
A körülmetélkedés zsidó rituális szokás. Szoktuk mondani. Azonban ez egy nagy leegyszerűsítése a dolgoknak, hiszen más vallásokban is jelen van: pl. az iszlámban, ausztrál törzseknél és így tovább. És bizonyos értelemben bennünket is érint, hiszen a szív körülmetélkedésének a parancsa, amelyet az 5Móz fogalmaz meg (10,16 stb.) és amelyet a próféták (Jer 4,4 stb.) és Pál apostol is említ (Róm 2,29 stb.), arra hívja a keresztyén embert, hogy távolítsa el magától az Istentől elválasztó elemeket, és fejezze ki az Istenhez tartozását. A szív körülmetélkedését tehát értjük.
Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan vett részt benne, mégpedig a protestáns szövetség oldalán, és aki ismeri a harmincéves háború mindennapjait, az jól tudja, hogy akkor épp nem volt divat toleránsnak lenni. A korabeli gyakorlatot megcáfolva, Bethlen Gábor mégis toleráns volt nemcsak a római katolikus egyház, hanem a különféle más felekezetek, sőt kisebb vallási csoportosulások irányában is. Erre kötelezte őt az erdélyi gyakorlat és a józan ész.
Jób testamentuma tipikusan hellenista zsidó irat. Olyan lírai részekkel gazdagított elbeszélés, amelyben fel lehet fedezni a görög tragédia hatását is. Missziós céllal hirdeti a monoteizmust, éspedig a szektás kegyesség különféle irányzatainak ötvözeteként. Ószövetségi minták alapján szerkesztett erkölcsi intelem a hellenista zsidó apokaliptika, a korai merkava-misztika, a qumráni dualista (különösen a 43. fejezet) és a therapeuta szemléletmód, a zsidó mágia (46,3–47,6) és a karizmatikus nyelveken szólás színeivel.
Jób testamentuma tipikusan hellenista zsidó irat. Olyan lírai részekkel gazdagított elbeszélés, amelyben fel lehet fedezni a görög tragédia hatását is. Missziós céllal hirdeti a monoteizmust, éspedig a szektás kegyesség különféle irányzatainak ötvözeteként. Ószövetségi minták alapján szerkesztett erkölcsi intelem a hellenista zsidó apokaliptika, a korai merkava-misztika, a qumráni dualista (különösen a 43. fejezet) és a therapeuta szemléletmód, a zsidó mágia (46,3–47,6) és a karizmatikus nyelveken szólás színeivel.
