A י ֹ נ דֲאֹםַע ֹ נֹ/ֹה ֹ וה ֹ י־םַע ֹ נ szerkezet csupán kétszer fordul elő a Héber Bibliában: a Zsolt 27,4-ben és a Zsolt 90,17-ben. Bár maga a םענ gyök származékszavai többször is előfordulnak a Héber Bibliában, különösen a bölcsesség-irodalomban (pl. Péld 3,17; 15,26; 26,24), és a mértékadó szótárak (pl. Dictionary of Classical Hebrew V. kötet) a jelentését főként a ’kellem, kedvesség’ fogalmának szemantikai mezejében rögzítik, a zsoltárok fordítástörténete mégis jelentős bizonytalanságról árulkodik.

Tervezett előadásom célja a Kain születése körüli hagyományanyag feltérképezése a Második Templom korabeli és késő ókori/kora középkori zsidó irodalomban. Az 1Móz 4,1 héber szövegében meglehetősen sokszínű értelmezésnek ad helyet a névetimológia megszövegezése: „szereztem/nyertem férfit az Úrral”. Ezen értelmezési hagyományok egyike azt sejteti, hogy Kain tulajdonképpen Éva és a Kígyó/Gonosz „házasságtörésének” gyümölcse. Bár legnyilvánvalóbb módon az i. sz. 4–12. századok közé, de leggyakrabban az iszlám hódítás korára datált Pszeudo-Jonatán Targumban, vagy a 7.

A Zsoltárok könyvének szövege Péchi Simon Psalteriumában több ponton is eltér a XVII. században használatban lévő zsoltárszövegek szinte standardnak tekinthető megoldásaitól. Ahogyan Szilády Áron az 1913-as szövegkiadás előszavában jellemzi Péchi tudós habitusát, aki mélyreható nyelvtudását és széleskörű héber irodalmi ismeretét kamatoztatva olyan zsoltárfordítást készített, amelyből „mindenki meggyőződhetik, hogy írónak sem kisebb azoknál (ti. más zsoltárfordítóknál, mint pl.

A Zsoltárok könyve Targumának keletkezési idejét általában az i.sz. 4-6. századok közötti időszakra datálják, bár az is lehetséges, hogy több korszak anyagát is beledolgozták a ma ismert targumszövegbe. Philip Alexander véleménye szerint a Zsoltárok könyvének Targuma azok közé a targumok közé tartozik, amelyek tartalmazzák a szöveg alapfordítását, és ehhez fűzik magyarázó megjegyzéseiket. Általában véve a Zsoltárok könyve Targumában több helyen előfordul historizáló exegézis, valamint olyan szövegrész, amely a maszoréta szöveg előtti állapotokat őrzött meg.

„Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk…” – hangzik a jól ismert mondat a Zsolt 90,12-ből. Jóllehet, a meglévő magyar nyelvű fordítások között felfedezhetünk bizonyos hasonlóságokat, azonban lényegesnek tekinthető különbségek is megfigyelhetőek. Bár önmagában is lehetne a kérdéssel foglalkozni, ehelyütt csak a szükséges mértékig foglalkozhatunk azokkal az igencsak jelentős eltérésekkel, amelyek a zsoltár héber szövege és a Septuagintában olvasható görög fordítás és más ókori fordítások között vannak. Formai szempontból a 90.

If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light.