În concepția filosofiei creștine persoana omului se realizează printr-o comuniune cu aceea persoană divină, care îl transcendă pe om, care i se opune omului și îl supune domniei sale. Noțiunile personalismului buberian (Ich und Du a lui M. Buber apare în 1923, patru ani mai devreme decât Communio Sanctorum) își găsesc aici o aplicare în cadrul unei filosofii creștine, conform căreia nici un om, prin propriile sale răsputeri, nu este capabil să facă din celălalt un ”Eu”, adică o persoană conștientă derăspunderea sa etică.

Jézus felszólítja az örök élet lehetősége felől érdeklődő gazdagot, hogy adja el minden vagyonát, ossza szét a szegényeknek, és kincse lesz a mennyben, majd induljon és kövess őt (Lk 18,22b). A korábban még lelkes kérdező némán, megszomorodva távozik. Az ár, amit Jézus szab, túl magas, neki ugyanis nagy vagyona van. Ekkor fordul Jézus a tanítványaihoz és ecseteli előttük, hogy milyen nehéz is, sőt, szinte lehetetlen a gazdagnak bejutni az Isten országába. A megállapítás súlyát a gazdag szomorú esete még inkább megnövelik; nincs senki, aki védelmére kelne a gazdagoknak.

The relationship between natural science and Christian faith in the thought of Blaise Pascal

A címben megfogalmazott kérdés Pál apostol Rómaiakhoz írott levele 6. részének 3. versében egészében így hangzik: Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik megkeresztelkedtünk a Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg? A levél címzettjei már megkeresztelkedtek, már megvallották Krisztusba vetett hitüket. A szertartáson már egy ideje túl voltak, de még mindig nem értették annak a lényegét. A víz alá merítkezés vagy az azzal való meghintés nem teremtett belőlük egycsapásra, mintegy varázsütésre, tökéletes keresztyén férfiakat és nőket. De tanulni sohasem késő.

A Nagy Konstantin császár alatt végbement változások folytán az üldözött Egyház komoly társadalmi és politikai tényezővé vált a Római Birodalomban. Pozícióját tovább erősítette Nagy Theodosius, aki a keresztyénséget államvallássá tette. A világi hatalom és Isten országa egybefonódott a földi életszférában: az állam hatalmat kínált az egyháznak, az egyház pedig – Isten országának a letéteményeseként – isteni fénnyel vette körül a császár alakját. A világ egypólusúvá vált. A helyzeten Augustinus igyekezett változtatni, kifejtve a két városról szóló tanítását.