Jézus, az elaludtak első zsengéje. Egy újszövetségi kijelentés ószövetségi háttere

Kató Szabolcs Ferencz: Jézus, az elaludtak első zsengéje. Egy újszövetségi kijelentés ószövetségi háttere. In: Balogh Csaba (ed.): Az Írás bűvöletében. Tanulmányok Adorjáni Zoltán 65. születésnapjára (11667). Kolozsvár: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2021. 364-378

Pál apostol az 1Kor 15,20-ban azt írja Jézusról, hogy feltámadása által az „elaludtak első zsengéje lett”, azaz az örök életre való feltámadás első példája. Az itt megjelenő ἀπαρχή kifejezés az aratás első termését jelöli, a leghamarabb beérő kalászokat. A 15. fejezetben az apostol a feltámadás folyamatát a vetés és az új növény növekedésének képével érzékelteti (36–37. versek). Ehhez a képhez zökkenőmentesen simul az első kalász, az újzsenge képe, amely mintegy a végeredmény felől utal a későbbi metafora értelmére. Feltűnő azonban, hogy az újzsenge bemutatása különleges szereppel bír az Ószövetségben, és külön ünnepként szerepel az egyik ünnepkatalógusban, 3Móz 23,9–14-ben. A Septuagintában itt az 1Kor 15-ből Jézussal kapcsolatban használt ἀπαρχή „újzsenge” kifejezést találjuk. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon nincs-e valamilyen mélyebb kapcsolat az ószövetségi rendelkezés és Pál apostol képes beszéde között? A tanulmány e kérdést kívánja megválaszolni.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5839