The main purpose of this paper is to offer the comparative analysis of Gal 3:28 and Col 3:11 in order to unfold a possible answer of the text to the question: how did the Early Church define the idea of “oneness in Christ” in the context of the social and cultural diversity? In our attempt to find an answer to the above mentioned question we will use mainly the hermeneutical principle: Scriptura Sacra sui ipsius interpres est.
György Papp
The main purpose of this paper is to offer the comparative analysis of Gal 3:28 and Col 3:11 in order to unfold a possible answer of the text to the question: how did the Early Church define the idea of “oneness in Christ” in the context of the social and cultural diversity? In our attempt to find an answer to the above mentioned question we will use mainly the hermeneutical principle: Scriptura Sacra sui ipsius interpres est.
Az előadás első felében azt szeretnénk megvizsgálni, hogy Szentírás milyen közlést kifejező igékkel írja körül a hit megvallásának folyamatát, ezeket milyen szövegösszefüggésbe és élethelyzetbe ágyazza bele, illetve hogy ez milyen teológiai következményekkel jár. Ez a vizsgálódás hozzájárulhat ahhoz, hogy a hitvallást mint műfajt pontosabban tudjuk körülírni és elhatárolni más szövegtípusoktól. Az előadás másik fele arra keresi a választ, hogy milyen bibliai gyökerük van azoknak a kifejezéseknek, amelyek az ókeresztyén teológiai irodalomban jelölték a hitvallás fogalmát.
A kötet tanulmányai nagyobb részben a 2017-es, Sárospatakon megtartott patrisztikai konferencián elhangzott előadások továbbgondolt, szerkesztett változatai. A kötet első nagyobb egysége azokat az írásokat tartalmazza, amelyek a konferencia kiírásához szorosabban kapcsolódtak; a második részben pedig olyan tanulmányok helyezkednek el, amelyek nem, vagy csak alig érintik témájuk kora újkori hatását.
A kötet tanulmányai nagyobb részben a 2017-es, Sárospatakon megtartott patrisztikai konferencián elhangzott előadások továbbgondolt, szerkesztett változatai. A kötet első nagyobb egysége azokat az írásokat tartalmazza, amelyek a konferencia kiírásához szorosabban kapcsolódtak; a második részben pedig olyan tanulmányok helyezkednek el, amelyek nem, vagy csak alig érintik témájuk kora újkori hatását.
Bábel folyói mellett: ott ültünk, [és] sírtunk is a Sionra való visszaemlékezésünkkor.
Az ott lévő [part menti] fákra: felakasztottuk lantjainkat.
Elfogóink ugyanis ének szavait kérték tőlünk ott, gúnyolóink pedig örömöt: „énekeljetek nekünk a Sion-énekből!”
Hogyan énekelhetnénk az Örökkévaló énekét, az idegenség földjén?
Ha elfelejtelek Jeruzsálem, elfelejt [engem] az én jobb kezem.
Nyelvem a szájpadomhoz tapad, ha nem emlékezem meg rólad, ha nem emelem föl Jeruzsálemet örömöm fejévé.
A 2019. március 3-án tartott
akadémiai istentisztelet rendje:
1. Előfohász
2. Apostoli köszöntés
3. Ének: 136,1-4.10-11.
4. Bibliaolvasás: ApCsel 2,37-47 (felolvassa Nagy Dávid),
ApCsel 5,1-14 (felolvassa Földvári Debora)
Az Egyetlen vigasztalásom címmel megjelent áhítatos könyvet a Heidelbergi Káté alapján az egyházmegye 36 lelkipásztora írta. E kiadványt a reformáció 500. évfordulójára szánták, amivel nem emléket állítanak, hanem megerősítik a hitet, hogy Isten megújuló kegyelme velünk van. A kötetet Veress László marosszentkirályi lelkész mutatta be.