Bár minden kétséget kizáróan megvan a szeretetnek az érzés- vagy érzelemvilágban gyökerező vonatkozása is, az Újszövetség görög nyelvében a szeretet fogalmát körülíró szócsaládokban hangsúlyosak azok az elemek, amelyet a szeretetet mint attitűdöt, mint döntési folyamat eredményét, vagy mint konkrét cselekedetet láttatják.
György Papp
A tanulmány célja annak bemutatása, hogy Káin születésének rövid bibliai elbeszélését miként értelmezték a késő ókori zsidó hagyomány különböző szövegközösségei. A dolgozat először a héber szöveg nyelvi problémáira és azok klasszikus magyarázataira tér ki, majd a Septuaginta és a Vulgata fordítási megoldásait vizsgálja. Ezt követően a targumok, a Pirqé de-Rabbi Eliezer, valamint a Genezis Rabba kapcsolódó hagyományait ismerteti, kitérve a Szamaélhez és más transzcendens lényekhez kötött fogantatás-motívumokra is.
A tanulmány célja annak bemutatása, hogy Káin születésének rövid bibliai elbeszélését miként értelmezték a késő ókori zsidó hagyomány különböző szövegközösségei. A dolgozat először a héber szöveg nyelvi problémáira és azok klasszikus magyarázataira tér ki, majd a Septuaginta és a Vulgata fordítási megoldásait vizsgálja. Ezt követően a targumok, a Pirqé de-Rabbi Eliezer, valamint a Genezis Rabba kapcsolódó hagyományait ismerteti, kitérve a Szamaélhez és más transzcendens lényekhez kötött fogantatás-motívumokra is.
The aim of this study is to trace the evolution of creation theology through a selection of Hellenistic Jewish apocryphal texts, offering a comparative analysis of how early Jewish traditions expanded upon the biblical account of the world’s origins. While the Hebrew Bible provides the foundational imagery, the literature of the Second Temple period demonstrates a dynamic reinterpretation of these motifs.
The aim of this study is to trace the evolution of creation theology through a selection of Hellenistic Jewish apocryphal texts, offering a comparative analysis of how early Jewish traditions expanded upon the biblical account of the world’s origins. While the Hebrew Bible provides the foundational imagery, the literature of the Second Temple period demonstrates a dynamic reinterpretation of these motifs.
Ez a tanulmány egy közismert és népszerű historiográfiai toposz újraértékelése, nevezetesen, hogy Romulus Augustulus 476-ban történt trónfosztása mennyire tekinthető a Nyugatrómai Borodalom bukásának, illetve, ha tényleg fordulópont-e ez az év az ó- és a középkor között.
Amikor megláttam a mai igehirdetés témáját – még mielőtt tudtam volna, mi lesz az alapige –: „Jézus imádkozik, amikor imádkozni tanít”, rendkívül kíváncsi lettem. Arra gondoltam: de jó és hasznos lenne tudni, hogyan és milyen szavakkal imádkozott Jézus, mielőtt imádkozni tanította volna tanítványait. Lelkipásztorok, tanárok számára rendkívül hasznos gyakorlati útmutató lenne egy ilyen minta-imádság. Azonban nem sikerült felidéznem, hogy az evangéliumokban le lenne jegyezve Jézusnak ilyen jellegű imádsága.
A Talmudra akár úgy is tekinthetünk, mint olyan műre, amely a Héber Biblia számos részéből tartalmaz idézeteket, és így a Biblia könyveinek fontos szövegtanúja lehet az i.sz. 3–6. századok közötti időszakból. Tervezett előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, milyen szövegformában őrizték meg a 90. zsoltár bizonyos verseit (1-4; 8-12; 15-16) a Talmud különböző traktátusai. A fentebb megjelölt zsoltárszakaszokból nyilvánvalóvá válik, hogy a 90.
Tervezett előadásom célja a Kain születése körüli hagyományanyag feltérképezése a Második Templom korabeli és késő ókori/kora középkori zsidó irodalomban. Az 1Móz 4,1 héber szövegében meglehetősen sokszínű értelmezésnek ad helyet a névetimológia megszövegezése: „szereztem/nyertem férfit az Úrral”. Ezen értelmezési hagyományok egyike azt sejteti, hogy Kain tulajdonképpen Éva és a Kígyó/Gonosz „házasságtörésének” gyümölcse. Bár legnyilvánvalóbb módon az i. sz. 4–12. századok közé, de leggyakrabban az iszlám hódítás korára datált Pszeudo-Jonatán Targumban, vagy a 7.
Pages
