1Sám 8,1-9 és 5Móz 17,14-20
„Király kell nekünk, hadd legyünk olyanok, mint a többi nép…” De amikor ott áll a király, az igazi úr, „a balga így szól az ő szívében”: „Király? Ugyan, ne bolondozzatok… ő csak egy ácsmester félig-meddig törvényes gyermeke… Nekünk császárunk van…” Az ember mindig értelmezte a történelmet, amely körülötte zajlott, amely elől olykor gyáván megfutamodott, vagy amelyet olykor ő maga alakított, és ennek a történelemértelmezésnek a tétje legtöbbször a puszta megmaradás, vagy éppen (ha olyan helyzetben van az értelmező) a politikai túlélés.
György Papp
Igehirdetésekben és teológiai munkákban gyakran találkozhatunk azzal a megkülönböztetéssel, amely szerint a Szentírás görög szövegében a φιλέω ige és szócsaládja a baráti ragaszkodást és érdekvezérelt szeretetet fejezi ki, míg az ἀγαπάω ige és rokon szavai a szeretet egy magasabb rendű formáját, az isteni, feltétel nélküli szeretetet jelölik. Kérdés azonban, hogy ezt a megkülönböztetést valóban alátámasztják-e a bibliai és nyelvészeti adatok, vagy inkább egy későbbi teológiai interpretáció eredményéről van szó.
Igehirdetésekben és teológiai munkákban gyakran találkozhatunk azzal a megkülönböztetéssel, amely szerint a Szentírás görög szövegében a φιλέω ige és szócsaládja a baráti ragaszkodást és érdekvezérelt szeretetet fejezi ki, míg az ἀγαπάω ige és rokon szavai a szeretet egy magasabb rendű formáját, az isteni, feltétel nélküli szeretetet jelölik. Kérdés azonban, hogy ezt a megkülönböztetést valóban alátámasztják-e a bibliai és nyelvészeti adatok, vagy inkább egy későbbi teológiai interpretáció eredményéről van szó.
L.: Zsolt 1,1–6
T.: 2Péter 1,3–11
Folytatom annak az igehirdetésnek a gondolatmenetét, amelyet Reformáció emlékünnepén mondtam el ugyanitt a Róma 3,31 alapján. Akkor adott volt egy kérdés, és az apostol nagyon is határozott válasza:
„Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Semmiképpen!/Távol legyen! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek”
Ebben a tanulmányban igyekszem röviden bemutatni, hogyan használta fel Gárdonyi Géza a Láthatatlan ember című regényében Priszkosz rétor történeti művének fennmaradt részleteit. A két részesre tervezett írásnak ez az első része a követjárás bemutatásával és az Attila ellen szervezett összeesküvést bemutató szakaszok összehasonlításával foglalkozik.
Ez az írás rövid visszatekintés a 325-ben lezajlott Niceai zsinatra, annak 1700. évfordulóján.
Psalmul 90 este o piesă unică în Cartea Psalmilor, care contrastează diferența calitativă dintre Dumnezeu și om, precum și fragilitatea vieții umane cu eternitatea lui Dumnezeu. Semnificația sa este remarcabilă nu doar din punct de vedere teologic, ci și literar și istoric.
A 90. zsoltár a Zsoltárok könyvének egyedülálló darabja, amely Isten és ember minőségi különbözőségét, valamint az emberi élet törékenységét és Isten örökkévalóságát állítja szembe egymással. Jelentősége nem csupán teológiai, hanem irodalmi és történeti szempontból is kiemelkedő.
Pages
