György Papp

Ebben a tanulmányban a Zsoltárok 90,1–6 (mint a zsoltár első nagyobb egységének) masszoréta szövegét hasonlítom össze a Targumban található szöveggel, feltérképezve a fordítási különbségeket, és bemutatva az arám fordítás fontosabb jellegzetességeit. Munkamódszerem: először párhuzamos olvasásban közlöm a szakaszokra bontott zsoltár masszoretikus és targumi szövegét és fordítását, majd ezt követően kiemelem a hasonlóságokat és a fontosabb különbségeket.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5851

Ebben a tanulmányban a Zsoltárok 90,1–6 (mint a zsoltár első nagyobb egységének) masszoréta szövegét hasonlítom össze a Targumban található szöveggel, feltérképezve a fordítási különbségeket, és bemutatva az arám fordítás fontosabb jellegzetességeit. Munkamódszerem: először párhuzamos olvasásban közlöm a szakaszokra bontott zsoltár masszoretikus és targumi szövegét és fordítását, majd ezt követően kiemelem a hasonlóságokat és a fontosabb különbségeket.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5851

Ebben a tanulmányban a Zsoltárok 90,1–6 (mint a zsoltár első nagyobb egységének) masszoréta szövegét hasonlítom össze a Targumban található szöveggel, feltérképezve a fordítási különbségeket, és bemutatva az arám fordítás fontosabb jellegzetességeit. Munkamódszerem: először párhuzamos olvasásban közlöm a szakaszokra bontott zsoltár masszoretikus és targumi szövegét és fordítását, majd ezt követően kiemelem a hasonlóságokat és a fontosabb különbségeket.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5851

A Zsoltárok könyve Targumának keletkezési idejét általában az i.sz. 4-6. századok közötti időszakra datálják, bár az is lehetséges, hogy több korszak anyagát is beledolgozták a ma ismert targumszövegbe. Philip Alexander véleménye szerint a Zsoltárok könyvének Targuma azok közé a targumok közé tartozik, amelyek tartalmazzák a szöveg alapfordítását, és ehhez fűzik magyarázó megjegyzéseiket. Általában véve a Zsoltárok könyve Targumában több helyen előfordul historizáló exegézis, valamint olyan szövegrész, amely a maszoréta szöveg előtti állapotokat őrzött meg.

In this short paper I try to outline how Theodoret of Cyrus did use in his work the term μυστήριον. This word has an extended semantic field. It can refer (among others) to any mystery or secret, to a mystery- or secret doctrine, to mystic implements, to divine secrets, etc. In the Late Antiquity it gained a semantic expansion, denoting the holiest rituals of the more and more consolidating Christianity.

In this short paper I try to outline how Theodoret of Cyrus did use in his work the term μυστήριον. This word has an extended semantic field. It can refer (among others) to any mystery or secret, to a mystery- or secret doctrine, to mystic implements, to divine secrets, etc. In the Late Antiquity it gained a semantic expansion, denoting the holiest rituals of the more and more consolidating Christianity.

Új teremtés
Énekek: 348,1.3-4; 8,1.3-4-5; 414,1-2.4-5-6; 394,1-4; 313,1-4; 361,1.6.8
L.: 5Móz 6,1-25
T.: Ézs 65,16-25
Ha az új teremtés gondolatáról hallunk, szinte önkéntelenül az Apokalipszis könyvéből ismert megfogalmazást idézzük: „új ég, új Föld (föld), mennyei Jeruzsálem...”. Talán mindannyiunk lelke mélyén ott lappang a kérdés: vajon milyen lesz?

This paper tries to be an attempt to offer an answer to the problem of one small but significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31,32 (38,32 in the LXX) and its Ancient Greek translation. The question I will try to answer links to the end of this short passage: on which basis did render the Greek translator the וְאָנֹכִ֛י בָּעַ֥לְתִּי בָ֖ם (= and I espoused/mastered over them) with καὶ ἐγὼ ἠμέλησα αὐτῶν (= I abominated/neglected them)? Or with other words: what did he think or see that he has rendered the Hebrew text with the words that can be found in the LXX?

This volume contains selected papers from the broader field of History of Christian Doctrines, and more specifically from Patristics and Reformation studies, but also from the border between them. Most of them were written in the academic year 2014-2015, during my MA studies in the field of Patristics at the Theological University of the (vrijgemaakt) Reformed Churches in the Netherlands, in Kampen. The main topic of the MA programme was the Baptism in the Early Church, therefore the most of these papers presents various aspects of this question.

Várták, hogy végre összeérjen „ez a világ” és az „eljövendő világ”, vagy ahogyan ők mondották, az „olám hazzeh” és az „olám habbá”. Várták, hogy végre trónralépjen a megígért Messiás-király, Dávid Fia, és végre elkezdje dicsőséges uralkodását...

Pages

Subscribe to György Papp