Az Egyetlen vigasztalásom címmel megjelent áhítatos könyvet a Heidelbergi Káté alapján az egyházmegye 36 lelkipásztora írta. E kiadványt a reformáció 500. évfordulójára szánták, amivel nem emléket állítanak, hanem megerősítik a hitet, hogy Isten megújuló kegyelme velünk van. A kötetet Veress László marosszentkirályi lelkész mutatta be.
György Papp
E kommentár elolvasása nem csak Kálvint – az írásmagyarázat szerzőjét – hozza közelebb az olvasóhoz, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy isten- és önismeretünket gyarapítva úgy számláljuk napjainkat, hogy közben bölcs szívhez jussunk. Kálvin szerint ugyanis gyakorlatilag ez a kettős ismeret jelenti az igazi bölcsességet.
Dolgozatunk elsődleges célkitűzése feltérképezni és csokorba gyűjteni, hogyan írtak a görög nyelven alkotó késő ókori egyháztörténészek a hunokról. A Kr.u. IV. század utolsó harmadától (370. körül jelentek meg ugyanis a hunok Európában) az V. század második harmadának végéig terjedő időszakban a hunok fontos politikai tényezőként voltak jelen a Római birodalom történetében.
Ez a publikáció néhány pillanatképet kíván felvillantani az antiókhiai incidens (Gal 2,11-14) értelmezéstörténetéből, illetve néhány filológiai és teológiai szempontot felmutatni az igeszakasz mai értelmezéséhez.
Ez a publikáció néhány pillanatképet kíván felvillantani az antiókhiai incidens (Gal 2,11-14) értelmezéstörténetéből, illetve néhány filológiai és teológiai szempontot felmutatni az igeszakasz mai értelmezéséhez.
Ez a doktori dolgozat csupán az Institutio 1559-es kiadásának a szabad akaratról szóló fejezeteiben fellelhető Khrüszosztomosz-idézetekkel foglalkozik, és igyekszik kideríteni, milyen teológiai szempontokat, vagy akár érdekeket akart érvényesíteni Kálvin, amikor ezekben a fejezetekben megfogalmazta az antiókhiai teológiai iskola emlőin nevelkedett pátriárka szabad akarattal kapcsolatos tanításáról alkotott véleményét.
Pages
