Bár minden kétséget kizáróan megvan a szeretetnek az érzés- vagy érzelemvilágban gyökerező vonatkozása is, az Újszövetség görög nyelvében a szeretet fogalmát körülíró szócsaládokban hangsúlyosak azok az elemek, amelyet a szeretetet mint attitűdöt, mint döntési folyamat eredményét, vagy mint konkrét cselekedetet láttatják.
Papp György
This study seeks to address a small yet significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31:32 (corresponding to 38:32 in the Septuagint [LXX]) and its ancient Greek translation. The aim is to stimulate scholarly discourse by proposing a new hypothesis concerning the original Hebrew Vorlage underlying the Greek term ἠμέλησα in the Septuagint translation of Jer 31:32. The suggestion put forth here is speculative, intended to provoke reflection and further debate regarding the textual history and theological development of this passage.
This study seeks to address a small yet significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31:32 (corresponding to 38:32 in the Septuagint [LXX]) and its ancient Greek translation. The aim is to stimulate scholarly discourse by proposing a new hypothesis concerning the original Hebrew Vorlage underlying the Greek term ἠμέλησα in the Septuagint translation of Jer 31:32. The suggestion put forth here is speculative, intended to provoke reflection and further debate regarding the textual history and theological development of this passage.
Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.
Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.
1Sám 8,1-9 és 5Móz 17,14-20
„Király kell nekünk, hadd legyünk olyanok, mint a többi nép…” De amikor ott áll a király, az igazi úr, „a balga így szól az ő szívében”: „Király? Ugyan, ne bolondozzatok… ő csak egy ácsmester félig-meddig törvényes gyermeke… Nekünk császárunk van…” Az ember mindig értelmezte a történelmet, amely körülötte zajlott, amely elől olykor gyáván megfutamodott, vagy amelyet olykor ő maga alakított, és ennek a történelemértelmezésnek a tétje legtöbbször a puszta megmaradás, vagy éppen (ha olyan helyzetben van az értelmező) a politikai túlélés.
Igehirdetésekben és teológiai munkákban gyakran találkozhatunk azzal a megkülönböztetéssel, amely szerint a Szentírás görög szövegében a φιλέω ige és szócsaládja a baráti ragaszkodást és érdekvezérelt szeretetet fejezi ki, míg az ἀγαπάω ige és rokon szavai a szeretet egy magasabb rendű formáját, az isteni, feltétel nélküli szeretetet jelölik. Kérdés azonban, hogy ezt a megkülönböztetést valóban alátámasztják-e a bibliai és nyelvészeti adatok, vagy inkább egy későbbi teológiai interpretáció eredményéről van szó.
Igehirdetésekben és teológiai munkákban gyakran találkozhatunk azzal a megkülönböztetéssel, amely szerint a Szentírás görög szövegében a φιλέω ige és szócsaládja a baráti ragaszkodást és érdekvezérelt szeretetet fejezi ki, míg az ἀγαπάω ige és rokon szavai a szeretet egy magasabb rendű formáját, az isteni, feltétel nélküli szeretetet jelölik. Kérdés azonban, hogy ezt a megkülönböztetést valóban alátámasztják-e a bibliai és nyelvészeti adatok, vagy inkább egy későbbi teológiai interpretáció eredményéről van szó.
L.: Zsolt 1,1–6
T.: 2Péter 1,3–11
Folytatom annak az igehirdetésnek a gondolatmenetét, amelyet Reformáció emlékünnepén mondtam el ugyanitt a Róma 3,31 alapján. Akkor adott volt egy kérdés, és az apostol nagyon is határozott válasza:
„Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Semmiképpen!/Távol legyen! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek”
Pages
