Seminarul are ca obiectiv aprofundarea temei majore a cercetării doctorale, înțeleasă ca subdomeniu sau corpus tematic mai larg decât subiectul restrâns al tezei. Doctorandul explorează literatura fundamentală, metodologiile consacrate și dezbaterile academice actuale din acest câmp tematic, construind un cadru științific solid în care urmează să își integreze ulterior propria cercetare. Activitățile includ lecturi critice, prezentări tematice și discuții colective, urmărind consolidarea pregătirii teoretice și metodologice pentru dezvoltarea ulterioară a tezei.
Sándor Béla Visky
Disciplina își propune aprofundarea domeniului principal al tezei de doctorat prin prezentarea și analiza critică a literaturii de specialitate, a paradigmelor de cercetare și a dezbaterilor contemporane din domeniul teologiei. Seminarul accentuează orientarea doctorandului în subdomeniul ales, oferind un cadru de dialog atât cu conducătorul de doctorat, cât și cu colegii doctoranzi.
Életünk és munkánk értelmessé, maradandóvá tételéért folytatott küzdelmeink közepette könnyen meglephet a kérdés: nem vagyunk-e mi, mai christianosok, némiképp korunk csodabogarai, a világ semmiféle természeti adottságából le nem vezethető rend lovagjai?
Blaise Pascal, 17. századi francia gondolkodó személyében rendkívül eredeti módon ötvöződik az újkori természettudományos szemléletmód a hagyományos értelemben vett keresztyén, biblikus hittel. Tudományos hírneve már széles körben ismert, amikor 1654-ben, harmincegy éves korában megrendítő megtérés-tapasztalatban van része, amit a Mémorial szaggatott soraiban rögzít. A közvélemény ezt az eseményt tekinti élete fordulópontjának. Életrajzírói azonban ezt többnyire Pascal második megtéréseként említik, amit nyolc évvel korábban megelőz egy első.
Blaise Pascal, 17. századi francia gondolkodó személyében rendkívül eredeti módon ötvöződik az újkori természettudományos szemléletmód a hagyományos értelemben vett keresztyén, biblikus hittel. Tudományos hírneve már széles körben ismert, amikor 1654-ben, harmincegy éves korában megrendítő megtérés-tapasztalatban van része, amit a Mémorial szaggatott soraiban rögzít. A közvélemény ezt az eseményt tekinti élete fordulópontjának. Életrajzírói azonban ezt többnyire Pascal második megtéréseként említik, amit nyolc évvel korábban megelőz egy első.
The objective of this study is not to provide an exhaustive theological analysis, but to explore the multifaceted implications—biblical, historical, theological, ecumenical, and ecclesiastical—that are essential for forming a well-rounded perspective on the contentious issue of rebaptism that has sparked considerable debate within our Church community.
Kereken négyszáz éve, 1623. június 19-én született Blaise Pascal, az a gondolkodó, akinek szemléletében nemcsak hogy nem állt ellentétben a régi hit „intuitív” és az új lendületre kapó „geometriai ész” igazsága, de tökéletes összhangban egymást kölcsönösen erősítették és gazdagították. A magának egyre nagyobb önállóságot követelő ráció ezalatt a négy évszázad alatt „nagykorúvá” vált, sőt, ma már a „túlérés” jeleit mutatja: az is elhervadt benne, ami sajátos értéke volt, nevezetesen az igazságba és a valóság megismerhetőségébe vetett rendíthetetlen hite.
The relationship between natural science and Christian faith in the thought of Blaise Pascal
A címben megfogalmazott kérdés Pál apostol Rómaiakhoz írott levele 6. részének 3. versében egészében így hangzik: Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik megkeresztelkedtünk a Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg? A levél címzettjei már megkeresztelkedtek, már megvallották Krisztusba vetett hitüket. A szertartáson már egy ideje túl voltak, de még mindig nem értették annak a lényegét. A víz alá merítkezés vagy az azzal való meghintés nem teremtett belőlük egycsapásra, mintegy varázsütésre, tökéletes keresztyén férfiakat és nőket. De tanulni sohasem késő.
Pages
