Sándor Béla Visky

Scurtă prezentare a istoriei teologiei din secolul 20, pe baza volumului Jürgen Moltmann: Teológia ma. O altă referință de bază este volumul lui Heinz Zahrnt despre teologia secolului 20 (Karl Barth, Rudolf Bultmann, Karl Rahner, Paul Tillich, Jürgen Moltmann). După prezentarea cadrului istoric, ne ocupăm de textele lui Jürgen Moltmann.

Etica este stiinta preocupata de actiunea buna si adecvata a omului. Prin abordare descriptiva si proscriptiva analizeaza motivatia, uneltele, scopurile, consecintele actiunii, incercand sa stabileasca norma actiunii atat pe plan personal, cat si in dimensiunea comunitatii. Intrebarea lui Immanuel Kant - "cum sa procedam" - este dezvoltata in contextul unor intrebari ca: cine este omul, care este procesul de cunoastere si ce putem spera. Conform acestei abordari, actiunea potrivita se defineste deci in contextul antropologiei, epistemologiei si a credintei religioase.

Röviden áttekintjük a legfontosabb 20. századi teológiatörténeti állomásokat Jürgen Moltmann: Teológia ma c. könyve alapján. További tájékozódásként Heinz Zahrnt: Az Isten-kérdés - Protestáns teológia a 20. században c. művét használjuk. Ezt követően Moltmann-szemináriumot tartunk Új életstílus, Az élet forrása, Minden végben kezdet rejtezik c. könyvei alapján.

Az alábbi dolgozat a francia filozófus Pardonner? című, 1971-ben publikált szövegét elemzi, amely bizonyos értelemben ellentéte a szerző korábbi megnyilatkozásának. Megelőző munkája, a Le pardon (1967) nyugodt kijelentőmódjával szemben a Pardonner? mintha kérdésessé tenné az előző álláspontját.

A megtartó ismeret nem más, mint a Megtartó ismerete. De mit is jelent ez? Mi tulajdonképpen az evangélium, és miért higgyünk benne még a 21. században is? Hogyan ragyogja át ez az ismeret az olyan mindennapi kérdések szövetét, amelyek például az egészséges vagy éppen egészségtelen, stresszes vagy nyugalmasabb életformánkra vonatkoznak? Mit jelent a megtartó ismeret az egyházról, nemzetről, kultúráról való gondolkodásunk számára?

Ez a tanulmány a felmentés problémáját elemzi Vladimir Jankélévitch gondolkodásában. A felmentés a sértett fél azon próbálkozása, hogy a mélyen elrejtett emberi gonoszságon túl olyan külső mozzanatokat találjon, amelyek motiválhatták az elkövetőt. Az oknyomozó eltökéltségével keresi a választ az "unde malum?" kérdésére.

Does Jankélévitch identify the Source of creation with that thorne-crowned one of the nonsense of the cross? It seems that Jankélévitch is not only very close to the teaching of the church, but also identifies with its most important element, the redeeming death of Christ. And this is not only valid for the young philosopher before the War, but also for the mature thinker in the years following the Holocaust, the author of the Moral philosophy.

Szerzőnk szemléletében az idő is éppen úgy változik, mint a folyó, melybe nem léphetünk be két alkalommal. A szenvedés okozása és tapasztalata e két transzcendens valóság együttese átalakítja a tettest és áldozatot; ennek alapján lehetne elévültnek tekinteni a vétket. Az elévülés azonban sohasem helyettesítheti a bocsánatot. A felejtés nem morális aktus. A hiányos emlékezet felületesség, a túl erős emlékezés azonban haragot szül. Spirituális kapzsiságra utalhat azonban, ha valaki a gonosz tapasztalatának integrálását a megbocsátás útján mintegy hőstettet kívánja véghezvinni.

The God of Jankélévitch is creative energy, eternal acting goodness and love, but it is not a person and does not personally know its creations. It does not rule, does not enter into a covenant, does not bring redemption at the cost of its own heartbreak, does not judge sins and does not forgive them, does not speak, does not give commandments, does not conquer death, does not resurrect the dead, and does not offer eternal life.

Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér az ég és föld. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik?

Pages

Subscribe to Sándor Béla Visky