Sándor Béla Visky
Órigenésznek (185–254), a korai alexandriai iskola kiemelkedő képviselőjének 230 táján született Peri archón / De principiis című művét a keresztény teológiatörténet első jelentős dogmatikai munkájaként tartjuk számon. A könyv magyar fordításának második – javított és bővített – kiadását pár hónappal ezelőtt vehettük kézbe (A princípiumokról. Kairosz Kiadó, Budapest, 2025. Ford. Somos Róbert, Kránitz Mihály és Simonné Pesthy Monika). Előadásunk e mű alapján vizsgálja a rossz problémája ill. a teodicea-kérdés értelmezését Órigenész szemléletében.
Martin Buber „testvérbátyjának” nevezte Jézust. Sok jelentős 20. századi zsidó gondolkodó hasonló rokonszenvvel tekintett a názáreti rabbira, akit munkásságukkal ismét „haza” kívántak hozni a judaizmus világába (David Flusser, Schalom Ben-Chorin, Vladimir Jankélévitch, Vermes Géza, Heller Ágnes stb.). Pinchas Lapide (1922–1997) zsidó vallástudós, író, diplomata is közülük való, aki sokat tett a zsidó–keresztyén párbeszéd előmozdításáért. De mennyire széles vagy keskeny a küszöb az „objektív” vallástudományi kutatás igazsága, valamint a Jézust Messiásnak valló hit igazsága között?
Henry de Lubac (1896-1991) a 20. század egyik legjelentősebb római katolikus teológusa, az ún. "új teológia" (nouvelle théologie) vezéregyénisége. A francia jezsuita gondolkodónak oroszlánrésze volt annak a döntő szemléletváltásnak az előkészítésében és elfogadtatásában, ami a II. Vatikáni Zsinat nyomán bekövetkezett katolikus a katolikus egyházban. Hatalmas munkásságának főbb témái: istenhit és ateizmus, a természet és természetfeletti viszonya, Teilhard de Chardin munkássága, a Szentírás és hagyomány, az egyház valósága.
Martin Buber „testvérbátyjának” nevezte Jézust. Sok jelentős 20. századi zsidó gondolkodó hasonló rokonszenvvel tekintett a názáreti rabbira, akit munkásságukkal ismét „haza” kívántak hozni a judaizmus világába (David Flusser, Schalom Ben-Chorin, Vladimir Jankélévitch, Vermes Géza, Heller Ágnes stb). Pinchas Lapide (1922–1997) zsidó vallástudós, író, diplomata is közülük való, aki sokat tett a zsidó – keresztyén párbeszéd előmozdításáért. De mennyire széles vagy keskeny a küszöb az „objektív” vallástudományi kutatás igazsága, valamint a Jézust Messiásnak valló hit igazsága között?
Martin Buber „testvérbátyjának” nevezte Jézust. Sok jelentős 20. századi zsidó gondolkodó hasonló rokonszenvvel tekintett a názáreti rabbira, akit munkásságukkal ismét „haza” kívántak hozni a judaizmus világába (David Flusser, Schalom Ben-Chorin, Vladimir Jankélévitch, Vermes Géza, Heller Ágnes stb). Pinchas Lapide (1922–1997) zsidó vallástudós, író, diplomata is közülük való, aki sokat tett a zsidó – keresztyén párbeszéd előmozdításáért. De mennyire széles vagy keskeny a küszöb az „objektív” vallástudományi kutatás igazsága, valamint a Jézust Messiásnak valló hit igazsága között?
"A világ nem arra rendeltetett, hogy vak, bűnös szenvedélyek fertőjében élők hamis, aljas emberi célok szolgálatában, bestiális vérontással berondítsák, hanem arra rendeltetett, hogy emberi munka, erőfeszítés, tusakodás és verejtékezés által a múlandó világ ábrázatán át kitündököljön a soha el nem múló Isten szentsége, tisztasága és igazsága." Tavaszy Sándor
Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér a föld az éggel. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik?
Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér a föld az éggel. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik?
Pages
