A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. Az első félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás első négy évszázadának, pontosabban az I–II. egyetemes zsinatok körüli teológiai vitáknak és az azokban részt vállaló ókori teológusoknak a bemutatása képezi.