A Zsoltárok könyvének szövege Péchi Simon Psalteriumában több ponton is eltér a XVII. században használatban lévő zsoltárszövegek szinte standardnak tekinthető megoldásaitól. Ahogyan Szilády Áron az 1913-as szövegkiadás előszavában jellemzi Péchi tudós habitusát, aki mélyreható nyelvtudását és széleskörű héber irodalmi ismeretét kamatoztatva olyan zsoltárfordítást készített, amelyből „mindenki meggyőződhetik, hogy írónak sem kisebb azoknál (ti. más zsoltárfordítóknál, mint pl.
Prelegerile lui Papp György
2023
Budapesta · 2023-02-07 · Schweitzer Lectures 2023 - A Magyar Hebraisztikai Társaság éves konferenciája |
2022
Online · 2022-02-03 · Schweitzer Lectures 2022 - A Magyar Hebraisztikai Társaság éves konferenciája A Zsoltárok könyve Targumának keletkezési idejét általában az i.sz. 4-6. századok közötti időszakra datálják, bár az is lehetséges, hogy több korszak anyagát is beledolgozták a ma ismert targumszövegbe. Philip Alexander véleménye szerint a Zsoltárok könyvének Targuma azok közé a targumok közé tartozik, amelyek tartalmazzák a szöveg alapfordítását, és ehhez fűzik magyarázó megjegyzéseiket. Általában véve a Zsoltárok könyve Targumában több helyen előfordul historizáló exegézis, valamint olyan szövegrész, amely a maszoréta szöveg előtti állapotokat őrzött meg. |
2021
Wuppertal · 2021-07-18 · The Septuagint: Prophetic Words, Textual Worlds and Versions. 8th International Conference in Wuppertal (digital) This paper tries to be an attempt to offer an answer to the problem of one small but significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31,32 (38,32 in the LXX) and its Ancient Greek translation. The question I will try to answer links to the end of this short passage: on which basis did render the Greek translator the וְאָנֹכִ֛י בָּעַ֥לְתִּי בָ֖ם (= and I espoused/mastered over them) with καὶ ἐγὼ ἠμέλησα αὐτῶν (= I abominated/neglected them)? Or with other words: what did he think or see that he has rendered the Hebrew text with the words that can be found in the LXX? |
ELTE: Hebraisztika Tanszék · 2021-02-04 · Schweitzer-lectures 2021 – A Magyar Hebraisztikai Társaság konferenciája Szenczi Molnár Albert közismert verses zsoltárparafrázisában így adja vissza a Zsolt 90,3 tartalmát: „Az embereket te meghagyod halni, / És ezt mondod az emberi nemzetnek: / Legyetek porrá, kik porból löttetek…”. A rendelkezésünkre álló magyar bibliafordítások egyöntetűen azt a fordítási lehetőséget támogatják, amely szerint Isten az embert vagy a halandót „visszatéríti a porba”, és így szól hozzájuk: „térjetek vissza”, vagy „térjetek oda vissza”. |
2020
Budapesta · 2020-02-05 · Schweitzer-lectures 2020 – A Magyar Hebraisztikai Társaság konferenciája „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk…” – hangzik a jól ismert mondat a Zsolt 90,12-ből. Jóllehet, a meglévő magyar nyelvű fordítások között felfedezhetünk bizonyos hasonlóságokat, azonban lényegesnek tekinthető különbségek is megfigyelhetőek. Bár önmagában is lehetne a kérdéssel foglalkozni, ehelyütt csak a szükséges mértékig foglalkozhatunk azokkal az igencsak jelentős eltérésekkel, amelyek a zsoltár héber szövege és a Septuagintában olvasható görög fordítás és más ókori fordítások között vannak. Formai szempontból a 90. |
2014
Zürich · 2014-08-25 · The 11th International Congress on Calvin Research If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light. |