Az alapvető etika megelőzi az individuális és szociális etikát, hiszen ez a speciális ágazatokkal ellentétben nem az erkölcsi szabályok rendszerével foglalkozik, hanem az erkölcsi gyakorlat lehetőségi föltételeit kutatja, tisztázza az etikai alapfogalmakat, s kimutatja, hogy a filozófiai etika mikor, hogyan szorul rá az empirikus tudományok eredményeire. A szerző megkísérli rendszerezni a különböző korok gondolkodói, kiváltképpen Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás és Kant alapvető etikára vonatkozó kérdéseit, válaszait. A rendszeres kifejtés belső követelményeinek engedelmeskedve természetesen nem hagyja figyelmen kívül a későbbi időkben felmerülő problémákat s a rájuk adott válaszokat sem.