Letölhető ezen a linken: https://repo.proteo.hu/hu/publication/5962

Pauszaniasznál olvashatjuk a Görögország leírása című művében, hogy Hellászban sok bámulatra méltó dolgot lehet látni, és sok csodáról lehet hallani. Ebben a tanulmányban mi most e sok csodát vizsgáljuk meg. Mondanunk sem kell, hogy nem vállalkozhatunk arra, hogy a görög (és római) világ minden csodájára vagy inkább minden típusú csodájára kitérünk. Elsősorban nem is annyira terjedelmi okok miatt, hanem azért, mert nem minden csodatípus tartozik érdeklődési körünkbe.

The original profile of YHWH is a much-discussed issue of research, YHWH being defined mostly as either an El-like or a Baal-like deity. Scholars are investigating older texts of the Hebrew Bible that might reflect relevant imagery. The Book of Hosea is a neglected corpus in this discussion. However, the book contains North-Israelite traditions and concepts from the 8th century BCE that preserve and reflect an earlier stage of the YHWH-cult. If the imagery of the book could be traced back to a single, fundamental god-type, that could be a hint at the original character of YHWH.

Ajánlom ezt a munkát azoknak, akiknek a hite keresi a megértést, megértésük a cselekvést, cselekvésük a szeretetet, szeretetük pedig reménységet gyújt, melynek fényénél "megláthatják a láthatatlant" (Zsid 11,27).

The purpose of this short paper is to analyse the semantic field of the grammatical structure "δοκέω + εἶναι" which appears to be translated in various and ambiguous ways. Therefore, I invite the reader to a short philological adventure during which we will try to unfold the semantical field of the grammatical structure “οἱ δοκοῦντες στῦλοι εἶναι” used in Gal 2,9, and I try to find an answer to the following question: what does this characterisation exactly mean?

This study starts from the current experiential reality of the family, described by sociologist Peter V. Zima as follows: The family, as a victim of society as an alienating structure, becomes itself an alienating structure, which makes it impossible to establish intimate and supportive relationships between family members and the future of the family.

A béna meggyógyításáról szóló márki beszámoló az evangélium második fejezetének az elején több szempontból is figyelemreméltó híradás a Jézus galileai munkásságáról. A szövegegység jó néhány tartalmi elemmel bővül a megelőző részegységekhez képest, amelyek közül a legfeltűnőbb, hogy egy beteg ember egészségének a helyreállítása a Jézus bűnbocsátó hatalmának látványos bizonyítékává válik.

Az abortusz kérdése egyre nagyobb aktualitást és figyelmet nyer napjainkban. Jelen van a nyugati kultúrák hétköznapjaiban – gondoljunk a Pro choice és a Pro life mozgalmakra –, s emellett az abortusz legalizálásának vagy éppen liberalizálásnak kérdését egyre több politikai párt emelte be a maga kampánypontjainak sorába. A média közéleti fórumai gyakran kérik ki mind a közismert személyek, mind a közemberek véleményét az abortusz liberalizálásával vagy szigorításával kapcsolatban.

Miután az irányzat alapszemléletét, névértelmezését és néhány sajátos gondolattömbjét egy korábbi tanulmányomban ismertettem , majd egy következőben John Milbank egyik programadó iratának teológiai értelmezését és elhelyezését kíséreltem meg , jelen írásomban e programiratot magát kívánom – minden további értelmezést mellőzve – a magyar olvasó számára elérhetővé tenni.

A betegség és a gyógyítás az ókori Közel-Keleten nemcsak a testet érintő folyamatok, hanem az istenek teremtette és meghatározta egész embert érinti. Minden betegséget egy mennyei lény vált ki, azok kezelése is csak az istenek bevonásával történhet. A betegség így tulajdonképpen nem önmagában probléma, hanem az isteni szférával megbomlott kapcsolat tünete, amely baljós ómenként mutat a beteg sorsára, és figyelmeztet veszélyeztetett helyzetére.

A könyv előszavának címe Juhász Ferenctől való: Imák, mindig ugyanazok és mégis mindig mások.

"...le a kalappal a tudós szerzők előtt, akik a költő-lángész mondatmuzsikájához mindenben méltó szövegeket alkottak, amikor az Úr imája, a Miatyánk keletkezésének, történeti és irodalomtörténeti kontextusainak, zsidó előzményeinek, teológiai értelmezéseinek, sokfelé elágazó hatástörténetének feltárására és bemutatására vállalkoztak. [...]

A Református Főkonzisztórium kérésére a kézdi egyházmegye is összeállította az 1780 és 17847 közötti időszak mesteri jövedelmeit. A konskripciót az előre megadott minta alapján latinul állították össze. Az iskolai felmérésekben első helyen az iskolába járó fiúk és lányok számát közlik, külön megjegyezve azt, ha volt a településen olyan gyermek, akit a tanító ingyen tanított.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5841

A jelen írás a megszentelés bibliai, hitvallási és dogmatikai értelmezése körüli félreértéseket és az ezek nyomán kialakult téves egyházi gyakorlatot kívánja szemügyre venni. A kérdésről szóló bibliai és egyházi tanítást csak annyiban vázolja, amennyiben a benne rejlő igenből a nemek is érthetőbbé válhatnak.

További infó: https://repo.proteo.hu/publication/5836

Jelen tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a záróevangélium liturgiatörténeti háttere, és mi az evangélikus liturgiában betöltött szerepe és teológiai jelentése.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5823

Ebben az írásban nem kívánom a teljesség igényével ismertetni azt a szak-irodalmat, amely csak néhány összefoglaló mondat erejéig említi Valentinosz biográfiáját. Viszont van két monográfia, amelyet problémafelvetéseik, hipotéziseik, részletességük és viszonylag közeli megjelenésük2 okán érdemes kiemelnünk a publikációk tömegéből. A valentiniánus keresztyénség jelenlegi két legfontosabb szakértője, akik megkísérelték a lehető legpontosabban rekonstruálni az alapító életrajzát is: Einar Thomassen4 és Bentley Layton.

A tanulmány időrendi sorrendben közli az 1991-2021 közötti időszzakban összeállított unitárius rendszeres teológiai szakdolgozatok címét, szerezőit és a szakterületet. Összefoglaló kimuratást közöl a rendszeres teológiai diszciplínák témaválasztásáról is.

Amikor 1999-ben a Radikális Ortodoxia című tanulmánykötet a Routledge kiadónál Londonban és New Yorkban megjelent, a tekintélyes kanadai filozófus és társadalomtudós, Charles Taylor lelkesen üdvözölte. Ajánlásában megállapítja: „A Radikális Ortodoxia egy rendkívül ösztönző gyűjtemény.

Hasznos dolognak tartom, hogy az, aki vezetői szerepre készül vagy kényszerül, az legyen tisztában a különböző vezetési formákkal, azoknak előnyeivel és hátrányaival. Megkülönböztetünk többféle személyiségtípust, és ezekhez tartozóan többféle vezetési formát és vezetési stílust.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5857