Tódor Csaba
Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.
Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.
Ebben a részben főleg a szociológus és filozófus Zygmund Bauman (1925–2017) társadalomról alkotott felfogásáról lesz szó. Elöljáróban néhány gondolat erejéig az ő személyéről és az úgynevezett likvid modernitás fogalmáról szólok.
A kurzus bemutatja a Romániában elismert egyházak és felekezetek hit- és életfelfogását, illetve ismerteti az új vallásos mozgalmak és szekták legfontosabb tanításait. Ugyanakkor hangsúlyozza az ökumenikus mozgalom és a világvallások közötti dialógus szükségességét.
A kurzus a vallás értékeit, valamint az egyetemes emberi reménységeket és ezeknek a kapcsolatát mutatja be a különböző társadalmak kultúráival. Foglalkozik a vallás eredetével, tudományos elméleteinek megismerésével, az istenfogalom elméleti és gyakorlati behatárolásával.
A kurzus napjaink társadalmának szociáletikai kérdéseire adott keresztény válaszokkal foglakozik. Ennek rendjén előbb ismerteti a társadalometika tárgyát, módszerét és a társadalomról alkotott felfogásokat, majd az egyén és a társadalom kérdéseivel, a szolidaritás és a szubszidiaritás elveivel foglalkozik.
Scopul disciplinei este aprofundarea cunoștințelor teologice și a acelor baze teologice care duc la o mai bună cunoaștere a disciplinelor din cadrul teologiei sistematice. Aprofundarea cunoștințelor teologice de bază, relația teologiei față de alte discipline științifice, importanța confesiunii, cercetarea crezului naturii și atribuțiile lui Dumnezeu, și prezentarea disciplinelor grupurilor teologice. Motivația noastră este îndreptarea atenției către studierea trecutului nostru teologic în formarea viitorilor preoți.
A tantárgy bevezetést nyújt a keresztény teológia hagyományos szakdiszciplínák világába. Bemutatja a teológia szakcsoportjait és azok főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti azokat. A tárgy célja olyan általános teológiai ismeretek átadása, amelyekre a hallgatók építeni tudnak tanulmányaik során.
Pages
