Tódor Csaba

Az 1990-es évek krízishelyzete Kelet-Közép-Európában, s így Erdélyben is bizonyos szempontból hasonló az 1930-as évek Amerikájához, ahol a válság hirtelen jött. A lényeges különbség a mi esetünkben az, hogy mi alkalmazkodtunk ezekhez a szociális kedvezőtlenségekhez. A posztszocialista instabilitás életmóddá vált, és nem pusztán túlélése a hirtelen jött, váratlan helyzetnek. Nincs semmiféle stratégia, sem hosszú távú tervezés, a globális piac függőségében élő posztszocialista államok számára rendkívül természetes az állandó készenlét.

Ebben a részben főleg a szociológus és filozófus Zygmund Bauman (1925–2017) társadalomról alkotott felfogásáról lesz szó. Elöljáróban néhány gondolat erejéig az ő személyéről és az úgynevezett likvid modernitás fogalmáról szólok.

A tantárgy bevezetést nyújt a keresztény teológia hagyományos szakdiszciplínák világába. Bemutatja a teológia szakcsoportjait és azok főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti azokat. A tárgy célja olyan általános teológiai ismeretek átadása, amelyekre a hallgatók építeni tudnak tanulmányaik során.

Many of the doctrines central to Christianity have important philosophical implications or presuppositions. In the history of Christian theology, philosophy has sometimes been seen as a natural complement to theological reflection, whereas at other times practitioners of the two disciplines have regarded each other as mortal enemies.

A tantárgy célja, hogy megismertesse, és lehetőség szerint megkedveltesse a teológusokkal az ókori bölcseletet. Így nem csupán összefoglaló jellegű bemutatásokat tartalmaz – melyeket a szerző jórészt másoktól, a műfajban jártasabbaktól kölcsönzött –, hanem arra is törekszik, hogy példákkal, idézetekkel és szövegrészletekkel szolgálja a régi bölcselők közvetlenebb megismerését.

Az Unitárius etika II tárgy folytatja a bioetikai kérdések tárgyalását, majd áttekinti az erkölcsi felelősség kérdésköreit. A kurzus rendjén olyan problémák tisztázására kerül sor, mint a szabad akarat, a lelkiismeret, az erények, a kötelesség (felebarátaink, Isten és egyház) kérdése. Szociáletikai vonatkozásban a tárgy foglalkozik a családi élettel, a munka teológiai értelmével és értékével, a teremtett világ védelmével, a társadalmi élettel (állam, hazaszeretet, stb.) kapcsolatos etikai kérdésekkel. A cél az egyház értékrendjének bemutatása napjaink erkölcsi kérdéseit illetően. A keresztény értékek és a társadalom iránti felelősség hangsúlyozása révén a hallgató elmélyítheti vallásos hitét, lelki életét.

Az emberi cselekedetek mozgatórugója, motiváló ereje mélyen az emberi gondolkodásban gyökerezik. Egy helyzethez való viszonyulást nem csupán maga a helyzet alakít, hanem a döntés egy gondolkodásmód, egy világkép, egy életfelfogás hatására születik meg. A hallgatót a társadalom számtalan olyan kihívás elé állítja, amelyben a döntés csupán a keresztény hagyomány átfogó ismerete révén lehetséges. Az Unitárius etika I tárgy célja az erkölcstan alapfogalmainak tisztázása.

A tárgy a következő teológiai témákat dolgozza fel: Szentlélek, unitárius keresztény antropológia, Jézus Krisztus élete és tanításai, bűn és bűnbocsánat, az örökélet, a megváltás kérdése. Az egyház lényegi meghatározása és hivatása kérdéskörével bevezetjük a hallgatót az ökumenikus párbeszéd lehetőségeibe.

Az unitárius hittan irodalmának és jellemző vonásainak áttekintése után a hittan meghatározásával, tárgykörével, normativitásával, céljával, módszereivel foglalkozunk. Ezután kitérünk a vallásos hit, a tekintély, türelem, vallásszabadság, a kijelentés dogmatikai vetületeire. Az istentanunk keretében Isten lényegét, tulajdonságait vizsgáljuk, majd munkáira térünk át, a teremtés és a gondviselés részletezésére, amelynek keretében olyan kérdésekre is kitérünk, mint a teremtéstan és az evolúció, a teodícea kérdése.

A kurzus áttekinti az európai filózófia történetét a reneszánsz korától napjainkig, és rávilágít a filozófia kereszténységben és napjaink társadalmában betöltött helyére és szerepére.

Pages

Subscribe to Tódor Csaba