Teologie sistematică
Dogmatics is not a static whole systematic reflection on Christian faith. It is itself part of history and participates fully in it. Sometimes even colleagues in the theological faculty still have the idea that dogmatics is a field that pretends that God can be fully comprehended that everything can be explained. Some might even think that the best theologian is the best believer. That is certainly not what we imagine that dogmatics is all about. It is a reflection on practices of faith on the actual relationship with God informed by the Bible and the teaching of the Church.
A posztmodern önmeghatározásának negatív előjele van. A modernséggel szemben a modern eszmék tagadásaként a modern „zsákutcáira” való reakcióként határozza meg önmagát. A posztmodern ember tagadja a modern világ eszméinek érvényességét szkeptikusan tekint az egyetemes és abszolút igazságokra. Ezen szellemiség kétségtelenül jelen van egyházunk életében. Az értékek viszonylagossága a vallási pluralizmus nem kerülte el a mai egyháztagokat. A tanulmány során arra a kérdésre keresem a választ hogy a 20.
Koinónia? Politikum? Mi köze van ezeknek egymáshoz? Tanulmányunkban annak felvillantására vállalkozunk hogy a 20. század egyik protestáns gondolkodójának – Paul Lehmann – metodológiáját alkalmazva ezeket a kérdéseket ne pőre etikai vagy dogmatikai dilemmaként vizsgáljuk. Célunk annak felmutatása hogy lehet és kell keresztyénként etikáról beszélni. Ennek érdekben tisztázzuk a koinónia fogalmának jelentését rámutatunk annak eseményjellegére amiben Isten kijelentése és az arra adott emberi válasz találkozik közösséget teremtve egymással.
Az egyházkormányzás alapja Isten igéje feladata Krisztus akaratának érvényesítése. Az egyház tehát nem követheti kritika nélkül a világi vezetési modelleket mert azok adaptálásával a hangsúlyok eltolódhatnak ennek következtében a vezetés céltévesztetté válik. A teológiai kibernetika rendszerszemléletű megközelítése segít meghatározni a vezetés helyét feladatát módszereit segítségül híva a korszerű vezetéselméleti szervezetfejlesztési és menedzsmenttudományi ismereteket. Azonban a kibernetika több mint professzionális menedzsment- technológia.
1915 karácsonyán két kérdés foglalkoztatta Kolozsvár közönségét. Az egyik a háború a másik pedig az Ady Endre költészete körül zajló sajtópolémia volt. A vita ekkortájt az országos sajtóban már hónapok óta zajlott 1915 karácsonyán azonban két helyi lap a Tiszántúl és a Kolozsvári Hírlap is bekapcsolódott. Ez utóbbi öt neves kolozsvári értelmiségi köztük két egyetemi professzor véleményét kérte ki Ady költészetéről. Kik voltak ők? Mi volt a véleményük? Hogyan jutott el az ügy odáig hogy egyikük párbajra hívta Adyt?
Jelen rövid tanulmány a posztmodern folyamatot próbálja érzékelni és inkább a „hangsúlyos” pillanatokon keresztül rálátni erre a korunkat egyértelműen meghatározó szellemi vonulatra. Részben érinti a posztmodern talán előre nem számolható hatásait másrészt egy olyan teológiai kísérletről számol be amely megpróbált nem elzárkózni ettől a folyamattól hanem posztmodernként teologizálni. Az ami pár évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen volt ma már egy posztvalóság főleg Európában.
Ma már senki sem olvas könyvet. Hát még egy 900 oldalas dogmatikát? (Nemrég egy angol nyelvből lefordított ezeroldalas regényt olvastam.
Olyan társadalomban élünk ahol a teológiának is utakat kell találni ahhoz hogy reflexiója releváns legyen. Ez a tanulmány a munkamániára reflektál ami a Covid-időszak utáni hibrid környezetben kialakult. Áttekinti a Barth–Brunner-vita lényegét. Bonhoeffer alapján fenntarthatónak ítéli a munka mandátumként értelmezését. Volf és Moltmann segítségével árnyalja azt hogy hogyan lehet a munkáról mint az önmegvalósítás eszközéről beszélni.
Az aktív erőszakmentes ellenállás és a polgári engedetlenség elméletének és gyakorlatának evangélikus teológiai reflexiója nem nyilvánvaló hiszen a Lu- ther-értelmezés egy a 19. században kezdődött a második birodalom felemel- kedésével kapcsolatos és még ma is ható módosulása kizárja ezeket a lehetősé- geket. A dolgozatom célja a beszűkítő értelmezés lebontása és az eredeti lutheri szándékok kortárs és kontextuális értelmezési lehetőségeinek megmutatása. Ehhez segítségül hívok néhány német teológust akik a második világháborút követően részt vettek a lutheri örökség tisztázásában.
Pages
