Articles published by the teachers of the Protestant Theological Insitute
2013
In: Jézustól Krisztusig. 24. Nemzetközi Biblikus Konferencia 1 (2013), 65-78 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 129-144 |
In: Erdélyi Múzeum 65 (2013), 108-124 |
In: Kiss Jenő, Meulink Korf, Hanneke, Melzer, Annette Megmásíthatatlan jogigény. Betekintés a kontextuális segítésbe 16 (Exit 2013), 101-114 |
In: Református Szemle 106 (2013), 239-249 |
In: Református Szemle 106 (2013), 208-218 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 77-88 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Teologia Orthodoxă 58 (2013), 115-124 |
In: Balogh Margit, Kókai Nagy Viktor Újszövetség és eszkatológia. Tanulmánykötet Peres Imre tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2013), 145-158 |
In: Bonhoeffer, Dietrich Az egyház lényege (Exit 2013), 7-16 |
In: Czire Szabolcs Az Egység tükröződései. Unitárius teológiai tanulmányok 1 (Protestáns Teológiai Intézet / Magyar Unitárius egyház 2013), 47-61 |
In: Vetus Testamentum 63 (2013), 1-18 Isa 8:16 is considered a key reference regarding the formation of the book of Isaiah and the role of prophetic disciples in this process. This article argues, however, that originally this verse had a more limited significance. The instruction to which v. 16 refers is to be identified with vv. 12-15 rather than an early ‘book’ of Isaiah. The expression ‘the instructed ones’ (of YHWH rather than the prophet) is applied to the prophet’s audience. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 201-212 |
In: Pannonhalmi Szemle 21 (2013), 10-17 Az unalomérzet tulajdonképpeni jelenségéről az Ószövetség néhány helyén olvashatunk. Ennek fogalmát a qúc igegyök hordozza, amely ott, ahol az unalomérzetet fejezi ki, kizárólag csak személyes igemódban fordul elő. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 147-166 |
In: Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban (Egyetemi Műhely 2013), 214-240 |
In: Igazság és élet 7 (2013), 370-378 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 89-107 |
In: Igehirdető 24 (2013), 243-252 Ez a téma és kérdésfelvetés korántsem új keletű – egyébként mi az, ami még annak számíthat a mai teológiában? Az egyház- és teológiatörténet során, amióta az Ószövetség bekerült a képbe, sokan és sokféle módon keresték már a választ a fenti kérdésre, és ezek eredménye számtalan könyvben és tanulmányban áll előttünk. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4 (2013), 9-38 Az Ószövetségben közel 650 helyen találkozunk a "Jeruzsálem" névvel. Ám ezek a referenciák jobbára a Dávid királyságát követő korszakra vonatkoznak, amikor Jeruzsálem politikai és vallási szempontból a királyság központjává válik. De milyen is volt ez a város, mielőtt Dávid fővárossá tette volna? Ez a tanulmány előbb röviden áttekinti azokat a bibliai utalásokat és régészeti eredményeket, amelyek fényt vetnek a monarchia korát megelőző Jeruzsálem életére. |
In: Leb, Ioan-Vasile, Gârdan, Gabriel-Viorel, Dacian Revelații ale unității la Sfinții Părinți Capadocieni (Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2013), 0-0 |
In: Csaba K. Zoltani Transylvania Today: Diversity at Risk (Osiris 2013), 207-214 |
In: Czire Szabolcs Az Egység tükröződései. Unitárius teológiai tanulmányok 1 (Protestáns Teológiai Intézet / Magyar Unitárius egyház 2013), 63-88 |
In: The Bologna Process of Central and Eastern Europe. Studies in International Comparative Educational Science (2013), 5-28 |
In: Magyar Kisebbség 18 (2013), 57-81 |
2012
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 309-325 |
In: Benyik György Isteni bölcsesség - emberi tapasztalat (JATE Press 2012), 35-49 Jób testamentuma tipikusan hellenista zsidó irat. Olyan lírai részekkel gazdagított elbeszélés, amelyben fel lehet fedezni a görög tragédia hatását is. Missziós céllal hirdeti a monoteizmust, éspedig a szektás kegyesség különféle irányzatainak ötvözeteként. Ószövetségi minták alapján szerkesztett erkölcsi intelem a hellenista zsidó apokaliptika, a korai merkava-misztika, a qumráni dualista (különösen a 43. fejezet) és a therapeuta szemléletmód, a zsidó mágia (46,3–47,6) és a karizmatikus nyelveken szólás színeivel. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 99-108 |
In: Lekötelezetten. Igetanulmányok, gyülekezeti előadások (Erdélyi Református Egyházkerület 2012), 7-31 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 37-55 |
In: Lekötelezetten. Igetanulmányok, gyülekezeti előadások (Erdélyi Református Egyházkerület 2012), 44-47 |
In: Református Szemle 105 (2012), 341-365 Die Religion des Gebiets Israels erscheint aufgrund der erschießenen ikonographischen und archäologischen Quellen als eine Bild verehrende, polytheistische Religion. Dies wieder-spricht der traditionellen Sicht, die mit einem genuinen anikonischen Jahwismus zählt. In der Forschung sind verschiedene Erklärungsparadigmen ans Licht getreten, die immer wieder dar¬auf hinweisen, dass die Bildverehrung eine Devianz der Volksfrömmigkeit sei. |
In: Vigilia 77 (2012), 402-409 |
In: Lovas Borbála, Nádor Zsófia, Szatmári Áron, Szilágyi Emőke Rita Mikro & Makro 6 (Pécsi Tudományegyetem 2012), 153-163 Das alttestamentliche Weltbild und seine Rezeption bei Calvin |
In: Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 124 (2012), 369-384 In the last confession of Jeremiah, Jer 20,7–18, the individual complaint in vv. 7–13 and the poem of vv. 14–18 appear to have been put side by side without any obvious connection. The present study seeks to establish the relationship between these pericopes. A closer analysis of the complaint from a literary critical point of view suggests that vv. 7a.8–9 form the basic layer of the pericope, while vv. 10.12 and 11.13 should be considered as later expansions. Vv. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 9-36 Zsolt 139,13-16 az ószövetségi antropológia szempontjából fölvet néhány rendkívül izgalmas kérdést. A költemény a magzat anyaméhben való alakulását Isten teremtő munkájának tekinti. A 15. vers egymással párhuzamba állítja a magzat anyaméhben való formálódását és a föld mélyén való alakulást. Mit is jelent ez, az ószövetségi klasszikus teremtéstörténet fényében meglehetősen szokatlan képzet? Milyen könyvről beszél a 16. vers és milyen értelemben vonatkozik ez a könyv a még meg sem született ember életére? |
In: Igazság és élet 5 (2012), 487-498 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 327-334 |
In: Borght, Eduardus van der, Geest, P. van Strangers and Pilgrims on Earth. Essays in Honour of Abraham van de Beek (Brill Academic Publishers 2012), 503-522 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 143-157 |
In: Borght, Eduardus van der, Geest, Paul van der Strangers and Pilgrims on Earth. Essays in Honour of Abraham van de Beek (Brill Academic Publishers 2012), 523-534 |
In: Partium. Irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat 20 (2012), 52-58 |
In: Keresztény Magvető 118 (2012), 31-57 A cikk a történeti-Jézus kutatásában használt forrásanyagot vizsgálja. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 57-66 |
In: Lekötelezetten. Igetanulmányok, gyülekezeti előadások (Erdélyi Református Egyházkerület 2012), 48-50 |
In: Kupa L. Együttélés és együttműködés. Interetnikus kooperáció Közép Európában. Tanulmányok (Virágmandula Kft 2012), 69-81 |
In: Sacra Scripta 10 (2012), 147-176 According to Gen 1, the “classical” story of the origin of humanity, God began and finished the creation of man on the sixth day. In this view, creation is a one-time divine act dated to the dawn of history. Psalm 139,13-16 provides an alternative concept regarding human origins. The ideas permeating this Psalm are less widespread in the Bible, and they were far less influential for later theological works than the classical biblical accounts of creation. Nonetheless, these anthropological notions appear to be firmly rooted in folk religion. |
In: A gáncs nélküli lovag. Beszélgetések Dr. Széplaki Kálmánnal (Koinónia 2012), 63-72 |
In: Szécsi József Keresztény – Zsidó Teológiai évkönyv (Keresztény-Zsidó Társaság 2012), 62-80 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 3 (2012), 245-255 |