A betegség és a gyógyítás az ókori Közel-Keleten nemcsak a testet érintő folyamatok, hanem az istenek teremtette és meghatározta egész embert érinti. Minden betegséget egy mennyei lény vált ki, azok kezelése is csak az istenek bevonásával történhet. A betegség így tulajdonképpen nem önmagában probléma, hanem az isteni szférával megbomlott kapcsolat tünete, amely baljós ómenként mutat a beteg sorsára, és figyelmeztet veszélyeztetett helyzetére.
Kató Szabolcs Ferencz
Hós könyve az ún. klasszikus próféták sorába tartozik. Témáit tekintve a Baál tisztelet, az asszír fenyegetés és a társadalmi kritika jut hangsúlyos szerephez. A 8. századi rétegek rekonstrukcióját a folyamatos továbbírások nehezítik. A projekt a legújabb irodalomtörténeti modellek fényében, Hós könyvét a Tizenkét kispróféta összefüggő redakciós folyamatainak fényében kívánja rétegeire bontani, és koronként meghatározni a változó mondanivalót. Ezen túlmenően a 8. századi alapréteg feltárása is fő cél, amelyből kiindulva Izráel történelmének egy korai szakaszába kaphatunk bepillantást.
Az ókori szövegek tudományos magyarázata, exegézise számos holt nyelv ismeretét, a vonatkozó kortörténeti háttér beható átlátását és az elemzett szöveg más szövegekkel való irodalmi kapcsolatainak felismerését feltételezi. Ez nem egyszerű feladat az a modern olvasó számára. Az első lépés az akkor és ott üzenetének, azaz az elsődleges címzetteknek szóló mondanivaló lehető legtényszerűbb feltárása és megfogalmazása.
1929-től kezdődően Ras Schamra, Ras Ibn Hani, azaz az ókori Ugarit területéről olyan agyagtáblákat ástak elő, amely az ÓSZ-ből ismert istenekkel kapcsolatosan örökített meg rituálékat, mítoszokat, eposzokat tartalmaztak. Baál, Él, Asera, Mót és a többiek hirtelen megelevenedtek saját kontextusukban, és bepillantást nyerhettünk egy nem izráeli valláson belüli dinamikájukba. Míg angol és német nyelvterületen a szövegek vallástörténeti háttérként való használata mindmáig egy bevett gyakorlat, addig magyar nyelvterületen ez még mindig eléggé esetleges.
Pál apostol az 1Kor 15,20-ban azt írja Jézusról, hogy feltámadása által az „elaludtak első zsengéje lett”, azaz az örök életre való feltámadás első példája. Az itt megjelenő ἀπαρχή kifejezés az aratás első termését jelöli, a leghamarabb beérő kalászokat. A 15. fejezetben az apostol a feltámadás folyamatát a vetés és az új növény növekedésének képével érzékelteti (36–37. versek). Ehhez a képhez zökkenőmentesen simul az első kalász, az újzsenge képe, amely mintegy a végeredmény felől utal a későbbi metafora értelmére.
Pál apostol az 1Kor 15,20-ban azt írja Jézusról, hogy feltámadása által az „elaludtak első zsengéje lett”, azaz az örök életre való feltámadás első példája. Az itt megjelenő ἀπαρχή kifejezés az aratás első termését jelöli, a leghamarabb beérő kalászokat. A 15. fejezetben az apostol a feltámadás folyamatát a vetés és az új növény növekedésének képével érzékelteti (36–37. versek). Ehhez a képhez zökkenőmentesen simul az első kalász, az újzsenge képe, amely mintegy a végeredmény felől utal a későbbi metafora értelmére.
Prófétai ima:
Láttál már villanyoszlophoz kötött, ottfelejtett biciklit? Tudod, miről beszélek… Egy olyan hajdan ezüstszínű vagy szürke, mára már a portól fakó, de amúgy igazából már színtelen drótszamárról, ami csak úgy ott van, és este mikor meggyullad felette a lámpa, az utcának ez a véletlen és esetlen szereplője egyszer csak középpontba kerül.
Prófétai ima:
Atya, Fiú, Szentlélek Istenünk! Hálával állunk meg előtted. Te vagy a teremtő szó, a megváltó tett és a megszentelő eszme, minden, ami érték és jó, és amiért élni és küzdeni érdemes. Köszönjük, hogy eléd jöhetünk, hogy hajlékod sziklahasadékában, ha csak úgy a fonákjából is, de megláthatjuk dicsőségedet. Király vagy, mi szolgáid, hálával adózunk neked. Mennyei tróntermed angyaloktól hangos, mégis a mi imánk is füledbe veszed.
Pages
